Németh Mária: A gyulai posta története
Megjelent a „Gyula régen és ma” című könyvsorozat 9. kötetében.
Olvasáshoz kattintson az alábbi képre, és lapozgassa a könyvet!
A gyulai posta története dióhéjban
A török kiűzése után közel száz esztendeig egész Békés vármegyében, így Gyulán sem volt postaállomás. 1787-ben II. József császár elrendelte egy Békés vármegyén keresztül vezető postaút megnyitását. 1788. március 1-jén Gyulán, Csabán, Orosházán, Tótkomlóson – valamint a szomszéd vármegyékben Battonyán és Sarkadon – postaállomás nyílt.
Száz évig egy helyen
Gyulán a postaállomást 1788-ban a jegyzői lakás épületében nyitották meg, a mai Megyeház utcában. Két év múlva a városházára költöztették, majd 1793-ban a németgyulai üres katonai szálláshelyre került (ez a mai Béke sugárúton volt, a Hétvezér utca torkolatával szemben). Itt kerek száz évig üzemelt a postaállomás. Újabb 107 évig működött a Petőfi téren, ahonnan 2000 októberében költözött mai épületébe, az Eszperantó térre.
A gyulai posta vezetői
Kostyán Imre 1788-1791, Orbán Rozália 1791-1792, Stadl Ferenc 1792-1793, Kálló István 1793-1796, Orbán Rozália 1796-1801, Kálló József 1801-1827, Blaskovits József 1827 -1833, özv. Blaskovits Józsefné 1833-1835, Motok Lajos 1835-1842, Werner Antal 1842-1893, Boldogfalvy Czóbel Károly 1893-1924, Szász Domokos 1924-1946, Hangyál István 1946-, Szamos József -1947, Kovács Gyula 1947-1949, Nemesi János 1949-1950, Sándor János 1950-1958, Szeli Mihály 1958-1978, Csomós György 1978-1992, Németh Mária 1992. október 2-től.
Postajáratok
Kezdetben Gyuláról Pest felé vasárnap és szerdán indult levélposta, Nagyvárad felé hétfőn és csütörtökön. 1858-ban megnyílt a Szolnok-Csaba-Arad vasútvonal, ez Gyulát nem érintette. Viszont ebben az évben postakocsi járat indult Szeged-Gyula között. Az újonnan induló postakocsi könnyű fajtájú, négykerekű, egyfogatos jármű volt, a leveleken kívül ez már pénzt és csomagokat is szállított 10 font súlyhatárig. A járattal kalauz nem utazott, vagyis utasokat nem szállított.
Fegyveres kíséret a betyárvilág idején
A szabadságharc leverését követően az addig sem túl jó közbiztonság Békés megyében tovább romlott. Ehhez jelentősen hozzájárult a „betyárvilág”. Nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma, így a posta kárára elkövetett bűnesetek is. Ezért az osztrák postaigazgatás a postajáratok mellé katonai őrséget rendelt ki, a pénzszállítmányokat megerősített őrség kísérte. A fegyveres postakíséretet a kiegyezés után is fenntartották egy ideig.
Vasút
1870-ben Csaba és Gyula között a vasútvonal létesült. Naponta két postajárat indult Gyula és Csaba között, ez leveleken kívül pénzt és értékküldeményeket is szállított. A gyulai postamester saját költségén utasokat is szállíthatott.
Távirat és telefon
A távíróvonalat már a vasút létesítése előtt bevezették Gyulára, mégpedig a csaba-gyulai országút mentén. A gyulai távíróhivatalt 1869. január 18-án nyitották meg a nagyközönség számára. A kezdetben önálló táviróhivatal 1887. szeptember 1-jén egyesült a postával. Helyi telefonhálózatot adtak át 1895. február 26-án. 1897 októberében Gyulán 36 telefon-előfizető volt. Az országos interurbán telefonhálózatba a gyulai körzet 1904. október 30-án kapcsolódott be. A telefonközpontban a kisasszonyok kézzel kapcsolták a kért hívószámokat, éjjel-nappali ügyeletben, eleinte állva. A telefonszolgáltatás 1990-ig volt a posta szervezetének része.
Levélgyűjtés, kézbesítés
Gyula utcáin az 1900-as évek elején egy gépi ürítésű és két normál levélszekrény volt. Az ezekbe bedobott leveleket a levélhordók, valamint a pályaudvar és a posta között közlekedő, postaanyagot szállító lovaskocsijárat személyzete ürítette. 1929-től a tanyavilágban (Ajtósfalva, Bicere, Szentbenedek, Farkashalom) tanyasi iskolák tanítói láttak el postaügynöki feladatot. A külterületekre sokáig lovas postás járt ki, a város távolabbi területeire helyi kisvasúttal jutott el a kézbesítő. A táviratokat, expressz leveleket kerékpáros kézbesítők vitték házhoz a városban. A csomagokat a kézbesítő felelősségére bízott zárható, lófogatú kézbesítőkocsik szállították a címzettek lakására.
Útőrökből lett postafutárok
A II. világháború a postai szolgáltatást sem nem kímélte. A szovjet csapatok Békés megyéből verték ki elsőként a németeket. Az országban e területen indult meg elsőként a közigazgatás újjászervezése is. A posta megindítását azonban nehezítette az elhurcolt vasúti kocsik és postai felszerelések hiánya. Gyulán, az Államépítészeti Hivatal irányítása alatt álló útőrök bevonásával megyei futárszolgálatot szerveztek a hivatalos- és magánlevelek továbbítására, a posta pótlására. Az útőr-posta 1944. november 2-án indult. A leveleket az országúton stafétaszerűen, kézről kézre adva juttatták el az útőrök a vármegye székhelyétől, Gyuláról a községekig és onnan vissza, az Államépítészeti Hivatalig. Egy-egy útőr 8 km utat tett meg a legközelebbi útőrig. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1945. január 4-én utasította az ország minden postaigazgatóságát hasonló útőri futárposta szolgálat megszervezésére. A Szegedi Postaigazgatóság területén a rendes postai szolgálat 1945 májusára helyreállt, így az útőri futárposta május 15-ével megszűnt Békés vármegye területén.
Kerékpárok, autók
A tanyavilág sokáig nagyon népes volt, sokan laktak a városon kívül. Az 50-es évek elején a tanyavilágban a külterületi kézbesítők lóval, majd kerékpárral közlekedtek. Embertelen körülmények között dolgoztak. Sokszor teljesen elhagyatott területeken, úttalan utakon, sárban, fagyban kellett eljutniuk a küldeményekkel a tanyákhoz. A városban az 1970-es évek elejéig lófogatú zárt kocsi – úgynevezett kariolkocsi – végezte a helyi szállítást és csomagkézbesítést. Az első autók az 1970-es évek elején érkeztek Gyulára. Barkas és Robur típusúak voltak. Belterületen csomagot, zárlatot kézbesítettek és járati tevékenységet láttak el, valamint a csomagokat szállították ki a távolabbi külterületi helyekre.
Támpontos kézbesítés
Gyulán 1973-ban vezették be a külterületi támpontos kézbesítést. Ezzel egy időben megérkeztek az első külterületi kézbesítést ellátó autók, egy Pobeda és egy IZS gépkocsi.
Hírlapterjesztés
A rendkívüli módon megnövekedett előfizetéses hírlapmennyiségre tekintettel 1951-től önálló hírlapkézbesítők vették át az egyesített kézbesítőktől a hírlapok házhoz juttatását. Gyula 1-es postán önálló hírlapcsoport alakult. 1994-ig 14 önálló járásban dolgoztak a hírlapkézbesítők a városban. 2008 júliusától az ország többi városához hasonlóan Gyulán is megszűnt az önálló postai hírlapkézbesítés.
Körzeti posta
1986. március 1-jével átszervezték a körzeti postahivatali rendszert. Korábban a megyében Békéscsaba 1-es posta látta el a feladatot, ezt követően a megye 6 nagyvárosának postája kapott körzeti posta besorolást, köztük Gyula 1. posta is. Körzetébe 13 környékbeli kisposta került, a helyi kispostákon kívül az egykori járási települések (Kétegyháza, Elek, Lökösháza, Sarkad 2. Cukorgyár, Méhkerék, Kötegyán, Újszalonta, Sarkadkeresztúr, Mezőgyán, Geszt posta). 26 év után, 2012. június 30-án megszűnt Gyula 1. posta körzeti funkciója, a postákat átcsoportosították Békéscsaba 1. és Mezőkovácsháza 1. postákhoz.
Integrált számítógépes technológia
Gyula 1. posta 2000-ben átadott, postai tulajdonú, korszerű épülete 1814 m2 alapterületű. A postások munkáját számítógépes felvételi technológia (Integrált Posta Hálózat rendszer) és korszerű technikai eszközök támogatják (ügyfélhvó, PDA stb.). Esztétikus környezetben, ügyfélbarát, nyitott pultos rendszerben, önkiszolgáló postabolttal várja ügyfeleit a mai Gyula 1-es posta.
Postagaléria
Az elmúlt 225 évben Gyulán több olyan postai kezdeményezés valósult meg, ami első vagy egyedülálló volt az országban. Ma sincs ez másként. Ékes példa erre a Gyulai Postagaléria, amely Veres István fotográfus kezdeményezésére és gondozásában 2001 óta működik folyamatosan, egyedüli ilyenként az országban, bemutatkozási lehetőséget adva a gyulai és a környékbeli képzőművészek, alkotók számára. A Postagaléria kedves színfolt a postára járó közönség és a helyi postások számára.
Játszósarok
A legkisebbek részére játszósarok van a postán, hogy kellemesen tölthessék a várakozás peceit, míg szüleik elintézik postai ügyeiket.
Képek a posta történetéből
Lapozzon tovább a 3. oldalra!