Kiskunhalas, 2009. augusztus 14. – Ahogy egykor hívták, Hallas 220 éve, 1789-ben kapcsolódott be a postahálózatba. Ekkor nyílt meg a településen az első postaállomás. Az évforduló alkalmából emlékkiállítást rendeztek Kiskunhalas 1 postán.
A kiállítást Szitás Istvánné postavezető és Szakál Aurél kiskunhalasi múzeumigazgató rendezte, kivitelezője a helyi múzeum munkatársa, Dóra Csilla volt. Az ünnepélyes megnyitót 2009. augusztus 14-én tartották. A tárlat szeptember 11-ig volt látható.
Képek a megnyitóról
Szitás Istvánné postavezető köszöntője
Kedves Vendégeink!
A mai nap több szempontból különleges számunkra.
- 628 napja, hogy átköltözhettünk ebbe a szép új épületbe. Az ünnepélyes avatáson kívül ezen a helyen ez az első olyan rendezvényünk, amelyen nemcsak munkatársaink, hanem a város lakói is részt vesznek, akik érdekében működtetjük a posta intézményét.
- A régi postán a kedvezőtlen körülmények ellenére összehoztunk néhány olyan kiállítást, amely segített ráirányítani a figyelmet arra, hogy a posta nemcsak abból áll, amit a napi rohanás közben észrevesznek belőle.
Akár postatörténeti kiállítás, akár bélyeg bemutató volt, mindig éreztük a rácsodálkozást, az érdeklődést; úgy a közönség, mint saját munkatársaink és volt munkatársaink (a nyugdíjas postások) részéről.
Szükségünk van a szürke hétköznapok után egy pici megállásra, emlékezésre, ünneplésre. - A mostani bemutatkozással elsősorban a postai hálózatba történt bekapcsolódásunk 220. évfordulójáról kívánunk méltó módon megemlékezni.
Kíváncsi voltam, vajon milyen életük volt a 220 évvel ezelőtt élt halasiaknak, ezért belelapoztam a Magyarok Krónikájába, ahol érdekes dolgokat találtam.
Néhány közülük: Tehát 1789-ben:
- Már 35 éve, tilos volt a kuruzslás, gyógyítani csak orvosi diplomával rendelkezőknek volt szabad,
- Már közel 20 éve, hogy a burgonyát (amit kezdetben különleges dísznövényként tartottak) elkezdték élelmezési célra is termeszteni.
- A módos paraszti réteghez tartozó minden 5. – 6. gazda már tudott írni, olvasni.
- Még csak 13 év telt el azóta, hogy Mária Terézia betiltotta a kínvallatást. Azért időnként még előfordult, hogy bemutatták a vádlottnak az eszközöket, amitől ő haladéktalanul bármit bevallott függetlenül attól, hogy elkövette, vagy sem.
- Már 5 éve, hogy II. József az uralkodó (akit kalapos királynak csúfoltak, mivel nem koronáztatta meg magát), István Király koronáját Pozsonyból Bécsbe vitette és az udvari kincstárban őriztette.
- Szintén 5 év telt el azóta, hogy az ország hivatalos nyelve a latin helyett a német lett. Igaz, hogy az átálláshoz 3 év türelmi időt biztosítottak, de aki addig nem tanulta meg, azt elbocsátották, nem végezhetett közhivatali munkát, nem taníthatott.
- A magasabb körökben forgolódók hallottak róla, hogy Párizsban valami történt, de a hírek akkoriban lassan terjedtek.
Képzeljék el, hogy nem volt Internet, sem telefon, sem fax, sem sms, nem nézhettek TV híradót, nem hallgathatták meg a rádió időjárás jelentését, nem volt vasút, és nem volt kövesút, nem lehetett felkapcsolni a világítást, mert áram sem volt. Ekkor kapcsolódott be Halas postai hálózatba.
A postaállomás felállításával nemcsak a levelek rendszeres szállítása valósult meg, hanem az akkori körülményekhez mérten kényelmes, biztonságos helyközi utazás lehetősége is. Egy kis időre képzeljék most azt, hogy 1789-et írunk. Nyár van, szikrázó napsütés.16 lópata és a kerekek nyomán felszálló porfelhő jelzi az útvonalat. Távoli kürtszó hirdeti, levelekkel és utasokkal közeledik a postakocsi. A képzeletbeli utazáshoz Mozart Esz-dúr kürtversenyének III. allegro tételét hívtam segítségül, melyet hallgatva szinte érezni lehet a lovak vágtáját.
220 év a történelem mérőszalagján csak 0,01 mm.
A postai munka csak egy a sok fontos mesterség között, de számunkra a legfontosabb, hiszen ez a mi mesterségünk,
történései a mi életünk része.
A kiállítással az elmúlt 220 év történéseiből csak töredékeket tudunk bemutatni, de ahhoz hozzásegít, hogy a múlt és a jövő közt ne veszítsük el a fonalat, hogy az elődök helytállását megismerve erőt meríthessünk magunknak, amikor túl nehéznek érezzük jelenlegi terheinket.
Köszönöm a Postavezérigazgatóság Bélyegkibocsátási Osztáyának az évfordulónkra megjelentetett alkalmi képes levelezőlapot, Köszönöm a filatéliai központnak a szép emlék-bélyegzőt, melyet a mai naptól szeptember 11-éig fogunk használni. Köszönöm Szakál Aurél múzeumigazgató úrnak és munkatársainak a kiállítás színvonalas kivitelezését. Köszönöm munkatársaim segítségét szervezésben és lebonyolításban Utoljára, de nem utolsó sorban köszönöm Rácz Tamásnénak a Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság vezetőjének támogatását, aki egyéb nem tervezett elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni.
A kiállítás megnyitására felkérem Rózsa Ildikót, aki ma a Kelet-magyarországi Területi postaigazgatóság vezetőjét képviseli körünkben.
Rózsa Ildikó megnyitó beszéde
(Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Munkatársaim!
Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a kiállításon, amely azon évforduló kapcsán nyílt meg, hogy 220 éve kapcsolódott be Kiskunhalas a postai hálózatba.
A Magyar Posta sokoldalú szolgáltatóként behálózza az országot. Összekapcsoljuk az embereket egymással, sőt a világ távolabbi pontjaival. Megtisztelő számunkra, hogy immár több évtizede részesei lehetünk az emberek mindennapjainak.
Mindenképp rendhagyónak mondható ez a kiállítás. Egyrészt azért, mert ilyen sokévi, folyamatos postahálózati múlttal kevesen dicsekedhetnek; másrészt azért mert szervezése nem mindennapi a postai életben. A posta tárgyi emlékeit elsősorban a postamúzeumok hivatottak megmutatni az érdeklődők számára.
A térségben legközelebb Gyula 1 postahelyen kortárs művészek alkotásaiból kerülnek időszakos képzőművészeti kiállítások megrendezésre. A jelentősebb események emlékének pedig alkalmi bélyegek kibocsátásával tiszteleg a Magyar Posta. A kiskunhalasiak bizonyára személyes élményként élték meg a halasi csipke történelmi emlékét célzó rendezvényekhez kapcsolódó szebbnél-szebb bélyegek kellemes hangulatát, otthonukban, gyűjteményeikben ma is megkülönböztetett helyen őrzik a gyönyörű csipkecsodák ihlette bélyegcsodákat. A jelenlegi kiállítás nem más szépségek, történelmi emlékek támogatásául született, hanem annak a jelentős eseménynek az apropóján, hogy Kiskunhalas 220 éve kapcsolódott be a postai hálózatba. A kiállítást készítő munkatársaink igyekeztek a tablókon a posta minden területét érintő képeket kiállítani, amelyek az elmúlt évek eseményeit közelebb hozhatják a mai kor emberéhez.
- Nyomon követhetjük a Halast érintő korabeli postautat.
- Megtekinthetjük az első halasi postamester portréjáról készült másolatot is.
- Helyet kaptak a mindenkori halasi postásokról, postaépületekről készült fotók a XIX. Század végétől egészen napjainkig, melyek segítségével bepillantást nyerhetünk arról, hogyan, milyen körülmények között dolgoztak.
- Megcsodálhatunk a település számára jelentős események, évfordulók kapcsán kiadott alkalmi bélyegekből, képeslapokból készült válogatást, valamint azoknak az alkalmi bélyegzőknek a lenyomatát is, amelyeket kizárólag ezekhez az eseményekhez használtak.
- Természetesen nem maradhat el a Magyar Posta történetét felelevenítő bélyegsorozat sem.
- Nosztalgiázhatunk a Posta korábban használt jelképein. Az idősebbek még ma is jól emlékeznek az irányítószám bevezetésekor használt jelképre, a hollóra, de a mai olvasni még nem tudó gyerekek számára is ismerős lehet a közelmúlt szimbólumaként Postás Bálint.
- A postakürt hangja ma is szinte postai rendezvényen megszólal, mobil postásaink szintén hangjelzéssel hívják fel magukra a figyelmet a falvakba történő megérkezéskor. „A múlt nagyjainak és nemes hagyományainak tiszteletben tartása felemelkedésünk legfőbb biztosítéka.”
Ehhez olyan hozzáállás kell, hogy érezzük, ez létünkből fakadó kötelesség. Ez nem jelenti, hogy örökké vissza kell nézni. Egy híres belgyógyász professzor Korányi Sándor mondta: „Ha túl sokat nézel a múltba, elveszíted egyik szemed világát. Ha egyáltalán nem nézel a múltba megvakulsz. A jelent építeni és a jövőt építeni csak akkor tudjuk, hogyha ez összhangban van saját múltunkkal, hagyományaink ápolásával és megőrzésével.”
A Magyar Posta területi vezetése nevében megköszönöm munkatársaimnak a kiállítás megszervezéséhez kapcsolódó erőfeszítéseiket, lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkájukat. Köszönöm, hogy a mindennapi teendőik mellett van energiájuk arra, hogy ilyen módon is hozzájáruljanak a postai világ megismertetéséhez.
Ezúton is kívánok további munkájukhoz, egyéni boldogulásukhoz sok sikert és mindehhez jó egészséget. A kiállítás sikeréhez pedig sok érdeklődő, csillogó szemű látogatót kívánok!
Szakál Aurél múzeumigazgató a kiállítás létrejöttéről beszélt. – A kiállítás elkészítését nagyban megkönnyítette ez a kiadvány, amelyben megtalálható Kiskunhalas város postatörténete – mondta, és felmutatta a Postások Szakmai Egyesülete szegedi csoportjának 2004-ben megjelent, Múltidéző című könyvét. Benne olvasható a kiskunhalasi posta történetéről szóló tanulmány, melynek szerzője Szitás Istvánné.
Tóth László a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány képviseletében köszöntötte az évforduló alkalmából a kiskunhalasi postásokat, és elmondta: az alapítvány tervei között szerepel a Múltidéző című könyv folytatása újabb városok, falvak postáiról szóló tanulmányok közzétételével, valamint gyűjti az alapítvány a dél-alföldi postások életrajzait is, amelyekből egy újabb jubileumi évkönyvet tervez kiadni.
A halasi posta történetéről szóló kiállítás 2009. szeptember 11-éig volt tekinthető meg a posta földszinti ügyfélterében.
Kattintson ide, és olvassa el a kiskunhalasi posta történetéről szóló tanulmányt: