150 éves postáját ünnepelte Sarkadkeresztúr

Sarkadkeresztúr, 2021. augusztus 27. – Ezen a napon a falunap programsorozatába illeszkedve megemlékezéssel és postatörténeti kiállítással ünnepelték meg a sarkadkeresztúriak, hogy 150 éve nyílt meg a település postája.

A rendezvény meghívója

Fotók a rendezvényről

Sajtó

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kiallitassal-emlekeztek-a-szazotven-eves-postara-4274543/

https://behir.hu/a-posta-fennallasanak-150-evfordulojat-unneplik-sarkadkeresztturon

Békés Megyei Hírlap, 2021. aug. 30.

A SARKADKERESZTÚRI POSTA TÖRTÉNETE

RÖVIDEN

A sarkad-kereszturi postamesterséget 1871-ben nyitották meg. A telefonhálózatba 1903-ban kapcsolták be. 1922-től önálló táviratszolgáltatást is nyújtott, előtte, 1899-től a vasútállomási távírdát vehette igénybe a lakosság.
A település első postamestere 1871-ben Catka Ignátz lett. Az első évtizedekben gyakran cserélődtek a postamesterek. Feltehetőleg nem volt akkora forgalom, ami kellő megélhetést biztosított volna számukra. A huszadik században fokozatosan nőtt a posta forgalma, bővült a létszáma, hosszabb ideig maradtak posztjukon a postamesterek.
1950-ben a postamesterséget átminősítették állami postahivatallá. A szolgáltatások módosultak és bővültek (hírlapterjesztés, békekölcsön-jegyzés, iskolai takarékbélyegek, benzinjegy-árusítás, rádió-, majd TV előfizetési díjak beszedése). A 21. században tovább korszerűsödött a posta felszereltsége, technikai ellátottsága, átalakult a szolgáltatási palettája, modernizálódott és bővült a tevékenysége, különösen a korszerű pénzügyi és biztosítási szolgáltatások terén.
Dokumentumok híján sajnos nem ismert minden egykori postamester és postavezető neve, szolgálati idejének kezdete és vége. Postamesterek az 1871-1950 közötti időszakból: Catka Ignátz, Nicokedon László, Lakatos Gyula, Rokszin János, Suk Karolin (férjhez menetele után Murányi Ferencné) és Tatay Lajosné. Postavezetők 1950 után: Balogh Jánosné, Varnyú János, Germánné Tengely Tímea, Papp Lászlóné, Mári Mária, Papp-Rácz Andrea.

RÉSZLETESEBBEN

1871 előtt nem volt posta Sarkad-Kereszturon. Az ide szóló leveleket az ország minden részéből Sarkadra küldték. A keresztúri címzetteknek érte kellett menniük a sarkadi postahivatalba. Ha valaki levelet, csomagot, pénzt akart postára adni, azt is Sarkadon tudta megtenni.

Az osztrák-magyar kiegyezéssel önállóvá vált Magyar Királyi Posta az 1867 utáni évtizedben nagyon sok kis- és közepes településen létesített új postát. Így került sor Sarkad-Kereszturra is.

A Magyar Királyi Posta 1871. május 12-én pályázatot hirdetett Sarkad-Keresztur postamesteri állomásra, tiszti szerződés és 100 forint biztosíték letétele mellett. A leendő postamester évi járandósága a kiírás szerint 120 forint fizetésből, 20 forint irodai és 400 forint szállítási átalányból állt.

Sarkad-Kereszturon nem kincstári postahivatal létesült, hanem postamesterség, amit önálló vállalkozás formájában kellett a postamesternek fenntartania, és szigorú szabályok szerint üzemeltetnie. A postamesterség ezzel együtt vagyoni értéknek számított, sok helyen örökölhető volt. Amennyiben volt elég forgalom, a postamester meg tudott élni a jövedelméből.

Sarkad-Kereszturon a postamesteri kinevezést pályázat útján Catka Ignátz nyerte el. Ő lett a község első postamestere. A postát 1871 őszén nyitotta meg, és 1875 nyaráig vezette.

A sarkad-kereszturi postamesterség ekkor a nagyváradi postaigazgatóság irányítása alá tartozott. A postaanyag napi szállításáról a község és Sarkad között a postamester által felfogadott küldönc gondoskodott. A postamester a postai szolgáltatást nemcsak a községben lakoóknak biztosította, hanem a környékbeli kisebb településrészeknek, lakott helyeknek is: Almás-Nyék, Győr, Győrelő, Herpa, Kanya, Kinanyék, Romogy, Varsányhely, Veresgyürüs és Zenó.

Catka Ignátz távozását követően, 1875 nyarán nem volt jelentkező a meghirdetett postamesteri állásra, ezért a posta rövid időre bezárt. Októbertől lett postamestere a falunak Nicokedon László személyében, aki a szükséges előkészítő munkák után újranyitotta a postát. De ő sem volt sokáig. Három év múlva, 1878 júliusában Lakatos Gyula lett a postamester.

A gyakori váltás pontos okai nem ismertek, csak feltételezni lehet, hogy a községben akkoriban még nem volt nagy a posta forgalma, így a postamester és családja nehezen tudott megélni a jövedelméből.

1891-ben újra pályázatot hirdetett a Magyar Királyi Posta a sarkad-kereszturi postamesteri állásra. Az újabb postamester neve és kinevezése sajnos nem található meg a korabeli közlönyben.

1899-ben a község vasútállomása távírdát kapott, ami a lakosságot is kiszolgálta. A posta a vasút közreműködésével tudta a település táviratforgalmát ellátni. A Keresztur környéki kistelepülések utolsó távírdája ettől kezdve Sarkad helyett Sarkad-Keresztur lett. Ide érkeztek a helybe és környékére szóló táviratok.

A kereszturi postahivatal 1903. január 1-jén kapcsolódott be a telefonhálózatba. Ez nagy előrelépés volt a település életében. Ekkor már egy ideje Rokszin János volt a postamester. Hivatalba lépésének kezdő időpontja nem ismert. Annyi viszont tudható, hogy 1903 májusában állásáról lemondott.

Helyére pályázatot írt ki a M. Kir. Posta. Járandóságként ekkor már 522 korona évdíjat, 80 korona irodai, 55 korona kézbesítési és 480 korona szállítási átalányt ígértek a leendő postamesternek, aki ezért köteles volt Sarkad pályaudvarra és vissza naponként kétszer, szükség esetén háromszor gyalogküldönccel szállíttatni a postaanyagot, a posta- és távírdaigazgatóság által megállapított menetrend szerint. Ez volt a község történetében az első olyan pályázati kiírás, amiben már a házhoz kézbesítés díja is szerepelt.

Sajnos, nem ismert, hogy ki nyerte a pályázatot, és pontosan mikor foglalta el a helyét: az új postamester kinevezése nem található meg a M. Kir. Posta hivatalos közlönyében. Legközelebb csak 1913-ból találtunk adatot arról, hogy Kereszturon Suk Karolin a postamesternő. Ő később férjhez ment, férjezett neve Murányi Ferencné lett, és egészen 1935-ig vezette a postát.

A huszadik század első évtizedében számos átrendezés történt a sarkad-kereszturi posta által ellátott kistelepülések és településrészek összetételében. Például Kányó utolsó távírdája 1901-ben Alsó-Lendva lett, Veresgyürüs puszta távírdai ellátását pedig Gyanté kapta meg. 1903-tól Gyanté (Maros-Torda vármegye), Kisgyanté és Nagygyanté (Bihar vármegye) utolsó postája Geszt helyett Sarkad-Keresztur lett.

1907-ben Sarkad-Keresztur nevének hivatalos írásmódja Sarkadkeresztúrra változott. Ettől kezdve a posta is ezen a néven szerepelt.

A kereszturi posta 1920-ig tartozott a Nagyváradi Postaigazgatóság területéhez. Trianon után a Debreceni Postaigazgatóság postamesteri hivatalai között találjuk, mint II. osztályú postát, távíróval és távbeszélővel ellátva (pttb).

Az első világháború alatt és utána a táviratforgalom jelentősen megemelkedett. Indokolt volt, hogy a sarkadkeresztúri posta saját távírót kapjon. 1922-ben morze-berendezést szereltek fel a postamesteri hivatalban, ettől kezdve annak segítségével történt a táviratok továbbítása.

1927-ben a forgalom már olyan mértékű volt, hogy új munkatárs számára hirdettek állást: „A sarkadkeresztúri postahivatalba szerény igényű postakiadó, vagy telefon és távbeszélő vizsgázott hivatali kisegítő legkésőbb október 15-ig felvétetik. Havi fizetés 28 P[engő], mosás és ágynemű nélkül, teljes ellátással. Ajánlatokkal együtt arcképes igazolványt is kérem küldeni.”

1933. június 30-tól Sarkadkeresztúr postát a Debreceni Postaigazgatóságtól átsorolták a Szegedi postaigazgatóság irányítási területéhez.

1935-ben özv. Murányi Ferencné (szül. Suk Karolin) befejezte postai pályafutását, és átadta a posta vezetését Tatay Lajosné (szül. Rády Gizella) újonnan kinevezett postamesternőnek.

1948-ban Sarkadkeresztúr a Szegedi Postaigazgatóság postamesteri hivatalai között található. A postamester Tatay Lajosné, beosztott Bittó Ilona postamesteri kezelő és Vízi János postamesteri altiszt.

1950-ben átalakult a Magyar Posta szervezete, megszűntek a postamesterségek. Sarkadkeresztúrt is átminősítették állami postahivatalnak. A szolgáltatásai is módosultak és bővültek (hírlapterjesztés, békekölcsön-jegyzés, iskolai takarékbélyegek, benzinjegy-árusítás, rádió-, majd TV előfizetési díjak beszedése stb.).

Tatay Lajosnét Balogh Jánosné követte a postahivatal élén. 1962-ben pedig Varnyú János lett a postavezető, aki egészen 1995-ig töltötte be ezt a tisztséget, aki nagy népszerűségnek örvendett a község lakosságak körében.

Az 1960-as évek közepére elkészült a település új postaépülete, amiben jelenleg is működik a posta.

Varnyú János után, 1996-2007 között Germánné Tengely Tímea vezette a postát. Ő 2000-ben különdíjat nyert a Magyar Posta által meghirdetett országos postás szépségversenyen.

2007-től 2011-ig postapartneri rendszerben, vállalkozói üzemeltetéssel működött a keresztúri posta. Ekkor Papp Lászlóné gondoskodott a lakosság kiszolgálásáról.

2011 júniusában a posta visszatért a Magyar Posta Zrt. üzemeltetésébe. 2018-ig Mári Mária irányította a működését, 2018. október 1-jétől pedig Papp-Rácz Andrea a posta vezetője.

Időközben rengeteg változáson ment át a magyar postahálózat – benne a sarkadkeresztúri posta is. Korszerűsödött a felszereltség, technikai és informatikai ellátottság, átalakult a szolgáltatási paletta, modernizálódott és bővült a posta tevékenysége, például új pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat vezettek be.

***