Pusztaföldvár, 2023. június 16. – Ezen a napon a magyar bélyegkiadás történetéről nyílt kiállítás a pusztafölvári művelődési házban. A rendezvényt a helyi önkormányzat kezdeményezte, a kiállítási anyagot a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány (DAPTA) biztosította, a budapesti Bélyegmúzeum szakmai támogatásával.
A rendezvényt Megyeri Nándor, községi önkormányzati képviselő konferálta, aki nemrég még postavezető volt, igaz, nem helyben, hanem Mezőkovácsházán.
Elsőként Sonkolyos Szabolcs polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, hogy 2020-ban szerettek volna megemlékezni a helyi postamesterség megnyitásának 125. évfordulójáról, de a pandémia miatt nem kerülhetett rá sor. Alapítványunknak és a Bélyegmúzeumnak megköszönte, hogy ez a bélyegtörténeti kiállítás mégis lehetővé tette a helyi postásokra történő emlékezést is. Saját postai emlékeit is felidézve meleg szavakkal méltatta mindazokat, akik egykor postásként szolgálták a pusztaföldvári lakosságot.
Szabó Jenő, a budapesti Bélyegmúzeum igazgatója is köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, örömmel támogatják a magyar bélyegtörténet bemutatását bárhol az országban, ahol igény van rá – úgy, ahogy itt, Pusztaföldváron.
Elekes Attila André grafikusművész, a Postamúzeum művészeti vezetője – aki több mint 300 postabélyeget tervezett –, először a magyar bélyegek megszületésének történetét idézte fel érdekes részletekkel. Elmondta, hogy az első magyar bélyeggrafika 1848-ban készült, Kossuth Lajos felkérésére. Than Mór fiatal festőművész készítette el a Magyar Álladalmi Posta feliratú bélyegtervet, fekete-fehér színben. Kiadására azonban a szabadságharc leverése miatt nem kerülhetett sor. A kiegyezés évében, 1867-ben viszont szétvált az osztrák és a magyarországi postaszolgálat, megalakult az önálló Magyar Királyi Posta, aminek természetesen saját bélyegekre volt szüksége. Az első magyar bélyegeket négy évig még Bécsben nyomatták, mert Magyarországon ekkor még nem volt bélyeggyártásra megfelelő nyomdatechnika. A bélyegek „természetesen” Ferenc József császár portréját ábrázolták. 1871-től azonban már a budai Államnyomdában készültek a magyar bélyegek. Napjainkig rengeteg érdekes és szép bélyeget adott ki a Magyar Posta, köztük olyanokat, amelyek nemzetközi díjakat is nyertek. Bravúros nyomdatechnikai megoldással is készültek hazai bélyegek. A grafikusművész számos olyan bélyegkülönlegességet mutatott be, amelyek a magyar bélyegkiadás fontosabb eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódtak. Ezek egy részét ő maga tervezte. A budapesti Bélyegmúzeum ma a világ egyik legnagyobb bélyegtörténeti gyűjteményével rendelkezik. Az itt őrzött muzeális értékű bélyegek száma eléri a 13 milliót.
A Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány elnöke, Tóth László először arról beszélt,, hogy Puszta-Földváron 1895-ben nyílt postamesterség és távbeszélő-szolgáltatás. A 127 év alatt több olyan postamester és vezető is dolgozott a községben, aki 20 évnél hosszabb ideig szolgálta a helybelieket. Ilyen volt például az erdélyi születésű Vajda Sára, aki 1921-ben került a településre helyettes postamesternek, a következő évben pedig kinevezték postamesterré. Szakmai munkája mellett közéleti szerepet is vállalt: a helyi evangélikus leányegylet elnöke volt, a Vöröskereszt Egyesület helyi jegyzői feladatait is ellátta, emellett gyermek- és felnőtt színjátszócsoportot szervezett, mely nagysikerű előadásokat tartott a Polgári Olvasókör épületében (ma művelődési ház). Tiszteletre méltó, hogy Vajda Sára emlékét jelenleg is őrzi a falu közössége: az ő nevét viseli a pusztaföldvári ifjúsági és művelődési egyesület. 1950-től Bartos János. 1984 után pedig Megyeri Lászlóné vezette a postát hosszú ideig, mindketten több mint két évtizeden át.
A bélyegtörténeti kiállításra áttérve Tóth László elmondta, hogy külön tablón láthatók azoknak bélyegeknek a másolatai, amiket Bécsben állítottak elő 1867-ben. Úgyszintén megtekinthetők az 1871-ben Budán készült első hazai gyártású bélyegek kópiái, amiken Ferenc József profilképe mellett már a Magyar Királyság címere is megjelent. Ezeket a ritkaságokat egészíti ki az alapítvány tablósorozata, ami a teljes magyar bélyegtörténet keresztmetszetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. A bélyegkiállítás másik része pedig Kass János szegedi születésű grafikus, Kossuth díjas, kétszeres Munkácsy díjas, Kiváló- és Érdemes művész gazdag bélyegtervezői munkásságából ad ízelítőt.
A bélyegkiadás történetéről szóló tablókiállítást Nagy Ádám, pusztaföldvári néprajzi gyűjtő jóvoltából helyi vonatkozású dokumentumok és tárgyi emlékek egészítették ki.
A megnyitóünnepséget műsorszámok színesítették. Közreműködtek: S. Nagy Péter gitáros-énekes előadóművész, a pusztaföldvári Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda harmadik osztályos tanulói, valamint a Pusztaföldvári Búzavirág Népdalkör tagjai, Palyov Pál vezetésével.
Képek
Sajtóvisszhang
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/06/bravuros-nyomdatechnikai-megoldassal-keszult-belyegek-is-lathatok-foldvaron-galeriaval?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=beol&fbclid=IwAR0Q_N6gcD6VezNb0c1eBvvQ7fAqy3eUTIwXmUiwOU9ZIlAwq6hunPVlBtU
Adatok a pusztaföldvári posta történetéből
ADATOK PUSZTAFÖLDVÁR POSTA TÖRTÉNETÉBŐL