Tataháza, 2019. augusztus 3. – 140 évvel ezelőtt, 1879-ben nyitott postamesterséget a Magyar Királyi Posta Tataházán. A kerek évfordulót posta-, bélyeg- és képeslaptörténeti kiállítással ünnepelte a község a Faluházban, a XVIII. Hagyományőrző Falunap egyik programjaként.
Az emlékünnepséget és kiállítást a tataházi posta dolgozói és a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány (DAPTA) szervezte, a Tataháza Községi Önkormányzat, a Faluház és Baja 1 sz. Körzeti Posta támogatásával.
A Postatörténeti Alapítvány kiállítása a Magyar Posta és a hazai bélyegkiadás történetét, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegtervezői munkásságát mutatta be, mindezt pedig helyi gyűjtők egészítették ki régi képeslapok és levélborítékok kollekciójával.
A kiállításmegnyitón köszöntőt mondott Vörös István, Tataháza polgármestere és Ötvös Tamás, a Magyar Posta Zrt. Kelet-Magyarországi Területi Igazgatóságának osztályvezetője. A tárlat érdekességeit Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be. Az ünnepséget helybeli diákok műsora színesítette.
A kiállításmegnyitón jelen volt a falunapi rendezvény díszvendégeként Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is. A részvevők érdeklődéssel hallgatták, amint elmondta, hogyan bélyegzett az űrben leveleket. Érdemes vigyázni – figyelmeztetett -, mert a piacon megjelentek olyan bélyegezett küldemények, amiket neki és az ő űrrepülésének tulajdonítanak, pedig semmi közük sincs hozzá. Ő pontosan tudja, melyek az általa lebélyegzett levelek. Ha valaki venni akar ilyen bélyeget, előtte tőle érdeklődön a valódiságáról!
Az ünnepség meghívója
Képgaléria
Médiavisszhang
bacsmegye.hu/megye/2019/08/140-eves-a-tatahazi-posta
Tataháza posta története
Tataháza sokáig távol esett a postautaktól. 1788-ban a II. József császár és magyar király rendeletére Buda és Zimony közt megnyitott postaút viszont már a közeli Mélykúton át vezetett. Bő 90 évig a mélykúti, később pedig a bácsalmási postamesterség volt Tataháza „utolsó postája”, vagyis az a legközelebbi postaállomás, aminek kötelessége volt a Tataházára szóló levelek eljuttatása a címzettekhez. Ha a tataháziak levelet, csomagot akartak feladni, azt el kellett vinniük Mélykútra, Bácsalmásra vagy postával rendelkező más településre.
Ehhez képest óriási lépést jelentett a falu lakói számára, hogy 1879-ben önálló postamesterség nyílt Tataházán. Első tataházi postamesterré Deák Istvánt nevezték ki. A postamesterség akkor a temesvári postakörzethez tartozott. A postaszállítást a Mélykút és Bácsalmás között közlekedő lovas „küldönczkocsi” biztosította. 1890-ben változás történt a tataházi postamesteri poszton. A pályázati kiírásban többek közt az is szerepelt, hogy „a kinevezendő postamester köteles lesz a 6 km távolságra fekvő Almásra naponként egyszer közlekedő gyalogküldöncz járatot fenntartani”. A postamesteri kinevezést Török Ilona nyerte el.
A postamesterek magánvállalkozónak számítottak, a postamesterségek pedig sajátos franchise-rendszerben működtek, vagyis szerződéses alapon a Magyar Királyi Posta jelképeit használták és szolgáltatásait nyújtották a lakosságnak (körülbelül úgy, ahogy ma például a McDonalds éttermek a saját névadójukét).
A tataházi postamesterek névsora az 1879-1948 közötti évtizedekből: Deák István, Török Ilona, Kancsár Ilona, Salacz Katalin, Salacz Mária, Debreczeni Matild, Varga Erzsébet, Mészáros Sándorné.
Megnyitása után a tataházi postamesterség látta el a környékbeli kisebb települések, puszták, lakott helyek postai ellátását is. Hozzá tartozott Mátételke, Irénszállás, Öregszállás, Újmajor.
Tataházát 1913. október 4-én kapcsolták be a távbeszélő-hálózatba, ekkor vált helyben elérhetővé a telefonszolgáltatás. 1928-tól kapott a postamesterség eszközt és jogot a táviratfelvételre. Ettől fogva Tataháza lett a közeli Mátételke, Irénszállás, Öregszállás és Újmajor utolsó – azaz felvevő és kézbesítő – távírdája is. 1935-től a postaanyagot Tataházára már nem lovaskocsi vagy „gyalogküldöncz” hozta, hanem a Baja-Kelebia között közlekedő postai gépkocsijárat.
Tataháza posta története bővebben