Köröstarcsa, 2018. szeptember 8. – Idén 150 éve, hogy önálló postája van Köröstarcsának: 1868-ban nyitott a településen postamesterséget a Magyar Királyi Posta. A jubileumról az idei falunapok keretében hangulatos ünnepségen emlékeztek meg a község lakói. Márvány emléktábla is készült, amit a napokban fognak elhelyezni a postaépület falán.
Szeptember 8-án, szombaton bensőséges ünnepséggel, valamint posta- és bélyegtörténeti kiállítással emlékeztek meg a helyi posta jubileumáról a Szabó Károly Művelődési Ház nagytermében.
MEGHÍVÓ
ÜNNEPSÉG ÉS KIÁLLÍTÁS
Lipcsei Zoltán polgármester büszkeséggel szólt arról, hogy a településnek 150 éve létezik folyamatosan működő postája. Elismeréssel méltatta a postások szerepét a falu életében, és köszönetet mondott áldozatos munkájukért. Az önkormányzati testület nevében felajánlotta, hogy vállalják a jövő nyárra légkondicionáló felszerelését a posta közönségterében, ha ehhez a Magyar Posta illetékesei hozzájárulnak.
Rácz Tamásné kelet-magyarországi postaigazgató személyes hangvételű köszöntőben emlékezett meg köröstarcsa posta múltjáról és jelenéről, méltatva az egykori és mai postai vezetők, dolgozók érdemeit, kiemelve a postásoknak a helyi lakossággal kialakított jó kapcsolatát, ami hozzájárul a köröstarcsai posta jó teljesítményéhez. Megköszönte a község vezetésének pozitív hozzáállását és segítőkészségét. Megígérte, hogy a klímaberendezés ügyében a felajánlásukat továbbítja a Magyar Posta ingatlanfenntartásért felelős vezetőihez.
Ezt követően a közönség Paczuk Gabi érzékeny, művészi tolmácsolásában meghallgatta Baranyi Ferenc A hírhozókhoz című versét.
Végh Judit, az önkormányzat Humán és Ügyrendi bizottságának, valamint a Köröstarcsáért Barátok Egyesületének elnöke meghatott, személyes hangú köszöntőt mondott. Kitért arra, hogy ő maga is postáscsalád gyermeke. 1974-től 2003-ig édesanyja, Végh Tiborné vezette a tarcsai postát. A család a postaépületben lévő szolgálati lakásban lakott. Kislányként együtt élt a postával, nagyanyjának segített hírlapot kézbesítíteni, később maga is kézbesítő lett egy évre. Bejelentette, hogy a Köröstarcsáért Barátok Egyesületének kezdeményezésére a napokban jubileumi emléktáblát fognak elhelyezni a jelenlegi postaépület falán. Ehhez megszerezték az ingatlan tulajdonosának, a Magyar Posta Zrt-nek a jóváhagyását. A tábla elkészült, a jelenlegi postavezető, Budainé Hermeczi Andrea segítségével be is mutatta a táblát az ünnepség közönségének.
Végh Judit ezután jubileumi emléklapot és apró ajándékot nyújtott át a posta nyugállományban lévő egykori és jelenlegi vezetőinek, dolgozóinak.
Az ünnepség a Subrika hagyományőrző gyermek-tánccsoport műsorszámával folytatódott, majd a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriuma képviseletében Juhászné Pálnok Lenke mondott bevezetőt a kiállításhoz. Ismertette, milyen tematikai részekből tevődik össze az alapítvány posta- és bélyegtörténeti kiállítása, felhívta a figyelmet a kiemelkedő érdekességekre. Megköszönte, hogy helyi gyűjtők – Gulyás Mária Ildikó, Komócsin Imre, Marti Imre, Végh Tiborné és Ogrincs Pálné – értékes bélyeg-, képeslap-, fotó-, kiadvány- és dokumentumanyaggal tették teljessé a kiállítást.
A bensőséges hangulatú, gazdag tartalmú jubileumi megemlékezés megrendezésének helyi támogatói voltak: Köröstarcsa Község Önkormányzata, Köröstarcsáért Barátok Egyesülete, Végh Judit önkormányzati képviselő, Subrika Hagyományörző csoport, Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Köröstarcsa Anno csoport, Paczuk Gabi, Marti Imre, Komócsin Imre, Gulyás Ildikó, Simon Piroska, Gyöngyszem Virág, Somogyi-Vida Szilvia, Békéscsaba 1 sz. Megyei Posta, Békés megyei Postás nyugdíjas csoport, Köröstarcsa posta dolgozói és nyugdíjasai, Végh Tiborné.
ADALÉKOK A KÖRÖSTARCSAI POSTA TÖRTÉNETÉHEZ
A posta teljes történetének feltárása és feldolgozása, tanulmány formájában történő megírása a helytörténeti kutatókra vár. Alapítványunk a saját kutatásából és a helyi postások emlékeiből az alábbi adatokat gyűjtötte össze a rendezvény előtt.
Békés vármegyében az 1780-as évek végéig nem voltak postautak. A vármegye területén áthaladó első állandó postakocsijárat 1788-ban nyílt meg Budáról Szentesen át Aradra. Ekkor létesült postamesterség Csabán, Gyulán, Orosházán és Tótkomlóson. Az 1867-es kiegyezésig kevés új posta létesült ezen a vidéken, utána viszont folyamatosan nőtt a vármegyében a postahálózatba bekapcsolt települések száma.
Körös-Tarcsa már a török uralom előtt is lakott hely volt. A törökök kivonulása után, 1718-19-ben református lakossággal újraalakult a község. 1796-ban elkészült a település szép nagy református temploma. A település fontosságára utal, hogy annak idején megyegyűlést is tartottak itt.
Jó fekvésének köszönhetően Körös-Tarcsa folyamatosan fejlődött. A Körös nagymértékben hozzájárult az itt élők megélhetéséhez. Híresek voltak a tarcsai halászok. Arany Jánosnak a „Ladánnyal” folytatott földperről írott verse, „A hamis tanú” jelentősen hozzájárult „Tarcsa” nevének ismertté tételéhez (a vén Márkus esküje).
A település fejlődése megkívánta állandó posta jelenlétét. 1850-ben még Csaba gondoskodott a település postai ellátásáról, Körösladánnyal, Szeghalommal, Dévaványával együtt. 1858. április 5-én megnyílt a Berettyóújfalu-Furta-Békés-Csaba postaút is, és vele együtt Körösladányban és Mezőberényben a posta. Ekkor Körös-Tarcsa postai ellátásának biztosítása Csabáról átkerült Mezőberénybe, és ott is maradt 1868-ig, amikor önálló postamesterség nyílt Körös-Tarcsán.
Közben 1867-ben a magyar postahálózat elvált az osztrákoktól, és megalakult az önálló Magyar Királyi Posta. Szinte a tarcsai volt az első olyan postahely Békés vármegyében, ahol már nem volt kötelező a német nyelv használata, mint előtte oly sok évtizeden át, az osztrák postairányítás alatt.
Körös-Tarcsa 1881-ben kapott távíró-berendezést, majd 1895-ben távbeszélő-állomást. 1901-ben az általános helységnév-módosítások alkalmával a település nevének írásmódja Köröstarcsára változott, ezt követte a postamesterség elnevezése is.
POSTAMESTEREK
Az első postamester
Körös-Tarcsa első postamesterévé 1868-ban Degré Adolfot nevezeték ki. A kinevezést a „Rendelvények a magyar postahivatalok részére” c. hivatalos közlöny 1868. nov. 15-i számában tették közzé. Tevékenységére, szolgálatának időtartamára vonatkozóan azonban hiányosak a rendelkezésre álló források, így egyelőre nem tudjuk, meddig irányította a postát.
Akit Kossuth Lajos a honvédsereg előtt homlokon csókolt
Valószínűleg Lengyel Viktor volt a település következő postamestere. Ő ifjú korában hős honvédként védte a hazát Kossuth seregében. 1848-ban tizedesi rangban harcolt a szabadságért. A világosi fegyverletétel után a báró Wenckheim családnál szolgált gazdatisztként. Később Köröstarcsán volt m. kir. postamester. Kinevezésére, illetve nyugállományba vonulására vonatkozó közlést a Rendeletek Tárában nem találtunk. 1903-ban hunyt el. Halálhírét a Békésmegyei Közlöny a következőképpen tette közzé:
Egy öreg honvéd halála. Ismét kidőlt egy azoknak sorából, kik a nagy időkben csatamezőn küzdöttek a hazáért. Meghalt megint egy öreg honvéd, akit Kossuth Lajos vitézségéért a sereg előtt homlokon csókolt, mert már bensőbb jutalmat ennél nem tudott adni. Lengyel Viktor hunyt el, Köröstarcsa postamestere, ki bár küzdött a hazáért, öregségében mégis sok baja volt az élet gondjaival. Ennek enyhítésére rendesen részesült a honvédegylet kamataiban s vagyonosabb öreg bajtársai is lemondtak nyugdíjukról az ő javára. Az öreg honvédet a község teljes részvéte mellett kísérték végső nyughelyére. (Békésmegyei Közlöny, 1903. szept. 20.)
Postamesteri dinasztia: a Szakál és Szabó család
A postamesterség örökölhető volt, így gyakran szállt apáról fiúra, vagy anyáról lányára, fiára. A Magyar Királyi Posta történetében jó néhány postamesteri dinasztia akadt. Többek között Körös-Tarcsán is…
1895-ben Szakál Albertné volt a postamester. Hogy pontosan mikortól, azt egyelőre nem tudjuk, viszont arcképe megtalálható „A Magyar királyi postamesterek és postakiadók millenniumi emlékalbuma” című országos kiadványban (Bp. 1896.) – tehát a millennium idején már ő volt a település postamestere.
Őt a postamesterség élén Szabó László követte (akinek postamesterré történt kinevezéséről hivatalos közleményt nem találtunk). Annyit viszont tudunk, hogy tőle 1914-ben a felesége, Szabó Lászlóné, született Szakál Berta (Szakál Albertné lánya) vette át a postamesterség irányítását. Szabó Lászlóné arcképe egy 1943-ban megjelent országos postaegyesületi kiadványban található:
Szabó Lászlónét 1947-ben a fia, Szabó Sándor (Szakál Albertné unokája) követte a postamesterség élén.
1949-50-ben a postamesterségeket megszüntették, államosították, postahivatallá alakítva beolvasztották az egységes állami postaszervezetbe.
Hivatalvezetőként Köröstarcsán a korábbi postamester, Szabó Sándor maradt a posta élén, aki egészen 1974-ig vezette a postát.
A közelmúlt és a jelen
1974-től 2003-ig Végh Tiborné kis megszakítással vezette a postát. 1991-92-ben ideiglenesen Simon Éva helyettesítette őt.
2003 óta Budainé Hermeczi Andrea a posta vezetője, akit 2006-2008 között ideiglenesen Varga Lajosné helyettesített.
Mint látható, a köröstarcsai postamesterek és postavezetők legtöbbje hosszú ideig, hűségesen szolgálta a település lakosságát.
POSTAÉPÜLETEK
A postamesterség első működési helyét nem ismerjük. A ma réginek nevezett postahivatal a múlt század közepén, 1975-ig a Kossuth utca 17. szám alatt üzemelt.
A „régi” postaépület a Kossuth utca 17. alatt
42 éve, 1976-ban készült el az új postaépület a Kossuth utca 30. szám alatt. A köröstarcsai posta azóta is itt várja az igénybe vevőket.
Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember 22.
