Távközléstörténeti emlékkonferencia Szegeden – Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány

Szeged, 2017. január 21. – A Szent-Györgyi Albert Agóra informatóriumában távközlési és postai szakemberek együtt emlékeztek a szegedi crossbar-központ 40 évvel ezelőtti üzembe helyezésére.

Az emlékkonferenciát a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szegedi csoportja, a Postások Szakmai Egyesülete (PSZE) dél-magyarországi szervezete, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara és a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány (DAPTA) közösen szervezte.

Két évforduló adta hozzá az apropót. Egyrészt a szegedi crossbar-központ (ARF és ARM) 1977. január 21-i üzembe helyezésének negyvenedik évfordulója, másrészt az, hogy 132 éve, 1885-ben ugyanezen a napon, vagyis január 21-én adták át Szeged város első helyi távbeszélő-hálózatát.

A konferencián közel hetvenen vettek részt. A hallgatóságot Kerekes László (HTE) és Illin József (PSZE) helyi elnök köszöntötte.

Torvai László „Az AR története, szerepe a magyar távközlés fejlődésében” címmel tartott áttekintést a crossbar-rendszerű automata távhívó központok hazai bevezetésének előzményeiről, a bevezetés tapasztalatairól, és ezeknek a központoknak az értékeléséről. A korábbi rotary-központokat felváltó első hazai Ericsson-féle crossbar-központot 1971-ben Budapesten, Lágymányoson állították fel.

Budapest után – az országban másodikként – Szegeden létesült crossbar-rendszerű főközpont. Berendezéseit az Ericsson-cégtől vásárolt licenc alapján a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) készítette. A központ berendezéseit a gyár munkatársai a szegedi távközlési szakemberekkel közösen szerelték fel és üzemelték be.

Török József szegedi távközlési szakember az szegedi új távbeszélő-központ építésének fázisait bemutató dokumentumfotó-gyűjteményt állított össze ez alkalomra, amit élvezettel tekintett meg a konferencia hallgatósága. (A fotó-összeállítás lentebb, az archív anyagok között megtekinthető.)

Rácz József a szegedi crossbar-központ műszaki tervezésének és kivitelezésének nehéz, felelősségteljes időszakát elevenítette fel. Ismertette az üzembe helyezés napjának izgalmait és kockázatos voltát: a január 21-én kitűzött üzembe helyezésre a központi engedélyt még aznap délben se kapták meg, így saját felelősségre döntött a Postaigazgatóság akkori vezetője – a beruházásban részt vevő vezetőkkel együtt – a 16 órára kitűzött átterhelés (a régi központ leállítása és az új működésbe helyezése) mellett. 45 percre elhallgattak Szeged városban a telefonok, de az átállás zökkenőmentesen sikerült. A 18 óra tájban érkező központi megbízott éjfél után 2 óra tájban megadta az engedélyt a működtetésre, látva, hogy az új automata központ probléma és botrányok nélkül képes működni – köszönhetően annak, hogy a BHG és a Magyar Posta távközlési szakemberei kiváló munkát végeztek. Rácz József kiemelte, hogy akkor még senki sem ismerte a projektvezetés „tudományát”, a gyártó-, üzemebe helyező- és működtető szakembergárda mégis tökéletes összhangban, óriási felelősséggel és hiba nélkül végezte el a rábízott munkát. Rácz József prezentációja ide kattintva megtekinthető.

Ezt követően az egykori közreműködők elevenítették fel emlékeiket, köztük Vojnár László, Szecsődi Ferencné, Kálmán Miklós és mások.

Tóth László, alapítványunk elnöke arra buzdította a jelenlévőket, ha van a birtokukban korabeli dokumentum, kép, tárgy, ajánlják fel postatörténeti alapítványunk gyűjteményének.

A rendezvény végén a résztvevők névre szóló emléklapot kaptak a rendező szervezetek vezetőinek aláírásával.

A résztvevők ezt követően megtekintették az Agóra épületében található informatika-történeti kiállítást. Az informatika- és a számítógépek történetének érdekességeit Bohus Mihály – a kiállítás egyik gondozója – mutatta be az érdeklődőknek.