Rövid kronológia a postai szolgáltatások történetéről Magyarország területén 1526-tól 1990-ig.
1526
A török hódítás következtében az ország három részre szakad.
I. Ferdinánd megbízza a Taxis-családot a Bécs és Pozsony közötti első magyarországi rendszeres postajárat működtetésével.
1558
Paar Péter báró átveszi a magyarországi posták irányítását.
1626
II. Ferdinánd első postapátense (rendelet a postahálózat működésének szabályairól).
1695
I. Lipót postapátense a postautakról, a postaállomásokról és a postakürtökről.
1703-1711
II. Rákóczi Ferenc a fennhatósága alá eső területeken önálló magyar postahálózatot működtet.
1722
III. Károly rendelettel állami kezelésbe veszi a postaszolgálatot, a levélszállítást, regálénak (állami monopóliumnak) nyilvánítja a posták felállítási jogát és jövedelmét. A postaépületeken elhelyezteti a birodalom címerét, szabályozza a postatarifákat, fejleszteti a postaúthálózatot, a működő postákat a bécsi legfőbb udvari postahivatalnak rendeli alá.
1748-49
Mária Terézia kiadja postapátensét. A Kincstár költségén a Habsburg Birodalom területén beindítják a levélpostától független személyszállító postakocsi-járatokat (diligence, delizsánsz).
1752. szeptember 18.
Megindul a Bécs és Buda közötti rendszeres személy és csomagszállító delizsánsz-forgalom.
1817
A postákon kihelyezik a portós levelek gyűjtésére az első levélszekrényeket.
1824
A delizsánszok mellett megjelennek az éjjel-nappal közlekedő gyorspostakocsik.
1843
A nagyobb városokban megkezdik a küldemények házhoz kézbesítését.
1847 decembere
Pozsonyban megnyílik az első magyarországi távíróállomás.
1848-49
Kísérlet önálló magyar posta megteremtésére (Magyar Álladalmi Posta, magyar nemzeti színek és a magyar nyelv használata. Than Mór elkészíti az első magyar bélyegtervet, de kiadása a szabadságharc bukása miatt meghiúsul).
1850. december 26.
I. Ferenc József kiadja postapátensét, melyben visszaállítja az 1848 előtti állapotokat. A posta nyelve ismét német, címertábláin, épületein ismét a császári kétfejű sas látható. Bevezetik a postautalvány-rendszert és a levélbélyegek használatát.
1855
Minden településtípusnál megkezdődik a levelek házhoz kézbesítése. A magyarországi vasútvonalakon megindul a rendszeres vasúti mozgóposta-forgalom.
1867
A kiegyezést deklaráló törvény kimondja: Ausztria és Magyarország postája külön, de egységes elvek szerint irányítandó. A magyarországi postaügyet a magyar mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalja.
1867. május 1-jén létrejön a Magyar Királyi Posta. Országos posta-főigazgatónak Gervay Mihályt nevezik ki. A posta hivatalos nyelve ekkortól a magyar, és újra bevezetik a magyar nemzeti jelképek használatát. A postaügyi közlöny kezdetben még kétnyelvű (magyar és német), később csak magyar. Az első magyar postabélyegeket még Bécsben nyomtatják.
1869. október 1.
A világon elsőként a magyar és osztrák posta új küldeményfajtát vezet be, a postai levelezőlapot (ez még nem a képes levelezőlap!).
1871
Ettől az évtől nyomják a magyar bélyegeket Budán.
1874
Bernben megalakul a posták nemzetközi szervezete, az Egyetemes Posta Egyesület (UPU), alapító tagjai között van a Magyar Királyi Posta is. Magyar részről az alapító okiratot Gervay Mihály írja alá.
1887
Az uralkodó Baross Gábor miniszter javaslatára hozzájárul a posta és a távíró-szolgálat egyesítéséhez.
1890
Kiépül az első interurbán telefonvonal Bécs és Budapest között. A táviratok kézbesítését a Magyar Királyi Posta veszi át.
1896
Budapesten a postások kerékpárokat kapnak a táviratok és expresszlevelek kézbesítéséhez.
1900
Csonka János magyar konstruktőr háromkerekű motorkerékpárokat készít a Magyar Királyi Postának. Ezt a fővárosban az utcai postaládákba bedobott levelek összegyűjtésére használják.
1904
A Magyar Királyi Posta elsők közt van a gépkocsik postai használatában. 1903-ban nemzetközi pályázatot ír ki benzinmotoros postaautók beszerzésére. A pályázatot Csonka János nyeri meg. Vezetésével Győrben készültek az első magyar postaautók. Az első példányok próbaútja 1904-1905-ben sikerrel zárul. Ez a magyar autógyártás megszületésének éve. A Posta 1906. január 1-jétől állítja rendszeres üzembe a Csonka-féle postaautókat a fővárosban a postaanyag (csomagok, zárlatok) városon belüli szállítására. Néhány év alatt száz postakocsi áll munkába a Magyar Királyi Postánál.
1908
Az ez évi XII. Tc. kimondja a Magyar Posta teljes függetlenségét.
1909
A helyközi szállításoknál is megkezdődik a gépkocsik használata, a „postai személyszállító automobiljáratok” rendszerbe állításával újra indul a távolsági személyszállítás a Postánál.
1914-18
A frontokon és a hadtápterületeken megszervezik a tábori postaszolgálatot.
1920
Megindul a légiposta-forgalom Budapest és Szombathely között, és megkezdődik a hazai postahálózat újjáépítése.
1923
Csepelen üzembe helyezik az első, 250 wattos rádió-telefon állomást.
1933
Rendszerbe állítják a vidéki közvetítőállomásokat, Lakihegyen átadják az új, 120 kilowatt teljesítményű, 314 m magas nagyadót.
1936
Megalkotják Magyarország első postatörvényét.
1945
A háború befejeztével megkezdődik a postai szolgáltatások helyreállítása. Márciusban már kézbesítik a leveleket Budapesten.
1952
Befejeződik a teljes magyar postahálózat helyreállítása. Megkezdi működését az újonnan felállított Postaügyi Minisztérium.
1953
Az 1953. évi VI. törvény megszünteti az önálló Postaügyi Minisztériumot, feladatait a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium veszi át. Megindulnak az első hivatalos televíziós kísérleti adások.
1958. január
Átadják a Széchenyi-hegyi új televízióadót, a következő tíz évben kiépül az országos adóhálózat.
1964
Életbe lép Magyarország II. postatörvénye.
1973
A levélfeldolgozás gépesítése érdekében bevezetik az irányítószámokat.
1977
Taliándörögdön üzembe helyezik az ország első földi űrtávközlő állomását.
1978
Beindul a gépesített csomagfeldolgozás.
1985
Bevezetik az EMS nemzetközi gyorsposta-szolgáltatást.
1990
A 72 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta szervezetéből szétválással három önálló vállalat jön létre: a Magyar Posta, a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) és a Magyar Műsorszóró Vállalat. Ezzel és a rendszerváltással megkezdődik a különvált Magyar Posta fejlődésének újabb szakasza.