Szentes, 2012. január 10. – 2011-ben alapítványunk kiállítási anyagát gazdagítja a magyarországi bélyegkiadás történetét dióhéjban bemutató tablósorozat, melyet Gáspár Elemér állított össze a saját bélyeggyűjteményéből.
„A magyar bélyeg története” című tablók szövege
Az egymástól távol lakó emberek közötti kapcsolattartás legrégebbi formája az írásos üzenet, a levél volt. Kezdetben gyalogos és lovas futárok hozták-vitték a levelet. A gazdasági élet fejlıdésével kialakult egy egész foglalkozási ág a levelek továbbítására, a posta.
Ősi futárpostát már Árpád-házi királyaink is mőködtettek. Magyarországon a mohácsi vész után, a „Taxis család”-nak engedélyezték először a magánlevelek postai szállítását.
1840. május 1-én adták ki a világ elsı postabélyegét Angliában, mely Angliában felváltotta az addigi készpénzes fizetést. A postabélyeg használata rohamosan elterjedt a világon.
1843-tól hazánkban megengedték, hogy ott, ahol csak levélpostai járatok voltak, pénzesleveleket és kisebb csomagokat levélpostával küldjenek.
Than Mór 1848-ban úgynevezett postajegyet tervezett. Ez volt az első magyar bélyegterv. A szabadságharc leverése megakadályozta a bélyeg kiadását.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után, 1849 szeptemberétől megkezdődött Magyarország újra-beolvasztása az osztrák birodalomba. 1850. január 1-től új postai igazgatási szervezetet hoztak létre. A postaszolgálatra is kiterjesztették az 1837-es osztrák postatörvény hatályát. Hivatalos nyelve a német. A posta főfelügyelete Bruck Károly miniszter kezébe került.
1850-ben adta ki az Osztrák Posta az első postabélyegét. 1850. június 1-től, az első osztrák bélyeg megjelenésétől egészen az 1867-es kiegyezésig az osztrák bélyegeket használták Magyarországon is. 1850-67 között négyféle bélyegképpel öt kiadás került forgalomba.
1855-ben bevezették minden postahivatalban a levelek házhozszállítását, majd 1859-ben az expressz levélforgalmat.
A kiegyezés évében, 1867. február 17-én megalakult a magyar kormány. 1867. május 1-től a magyarországi és erdélyi posták vezetését átvette a földmővelési, ipari és kereskedelmi minisztérium. 1867. május 4-én Gervay Mihályt országos fő-postaigazgatóvá nevezték ki (korábban nagyváradi postaigazgató volt).
1867-ben, az önálló magyar postaigazgatás létrejöttekor jelent meg az első, magyar megrendelésre Bécsben készült bélyeg. Az 1867. május 1-e után Magyarországon használt postabélyegeket jogilag a Magyar Posta bélyegeinek tekintjük. 1867. június 1-től már magyar megrendelésre készült, de kompromisszumos megoldásként azonos ábrájú bélyegek kerültek forgalomba Ausztria és Magyarország területén. 1867-1871 között a bélyegeket a bécsi Állami Nyomdában készítették, mivel a magyar nyomdákban még nem tudták előállítani a bélyegeket.
A budai Államnyomda első gyártmányait 1871. május 1-én hozták forgalomba. Az eredetileg réznyomásosra tervezett bélyegeket a megrendelt nyomdagépek szállításának késése miatt ideiglenesen kőnyomással állították elő. A réznyomó gépek érkezése után, 1871. július 15-től folyamatosan kerültek forgalomba a réznyomással gyártott bélyegek.
1869. október 1-én a magyar és az osztrák postaigazgatás adta ki a világ első levelezőlapját.
Az első világháborút a központi hatalmak elvesztették. 1918 végén az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott. Az I. világháborút követő gazdasági hanyatlás a pénz romlásához vezetett. A postai díjszabás és a bélyegek névértéke folyamatosan emelkedett. Ebben az időszakban 16 alkalommal emelkedtek a postai díjak. A távolsági levél díja 60 f-ról 2000 koronára nőtt!
Az 1920-as évek közepén az infláció megállt. A pengő-fillér váltotta fel az elértéktelenedett koronát. A koronaértékű bélyegeket 1927. február végéig még felhasználták.
A II. világháború után a pengő értéke rohamosan romlott. A posta a gyors inflációt a korábbi bélyegkészletek felülnyomásával próbálta követni. 1946-ban új bélyegeket adtak ki ezer, millió, billió, majd adópengő értékjelzéssel. A díjszabás ebben az időszakban 27-szer változott!
A teljesen elértéktelenedett pengőt 1946. augusztus 1-jén felváltotta a forint.
1950-ben megalakult a Magyar Filatéliai Vállalat a Magyar Posta bélyegeinek hazai és külföldi értékesítésére. Az ötvenes években széles körben terjedt el a bélyeggyűjtés, 1952-ben létrejött a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, a MABÉOSZ. Ebben az időszakban egyre szebb és több bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta.
1981-ben a Magyar Posta a filléres névértékű bélyegek árusítását megszüntette. A postai díjak folyamatosan emelkedtek, 1981-től 1999-ig 16-szorosára!
A kilencvenes évek elejére a kiadott bélyegek példányszáma csökkent.
A szöveget írta, a bélyegeket válogatta és a tablókat szerkesztette:
Gáspár Elemér
Ha az alábbi képre kattint, megnézheti nagyobb méretben a tablósorozatot. A tablók letöltődése az Ön Internet-elérésének sebességétől függ, akár 1-2 percet is igénybe vehet. Kattintson a kép közelére, hogy a tablókat teljes képernyő-méretben lássa!