Ballószög, 2024. szeptember 13.
Ballószögön 100 éve, 1924-ben nyitott postaügynökséget a Magyar Királyi Posta. A jubileumot megemlékezéssel, posta- és bélyegtörténeti kiállítással ünnepelte a nagyközség szeptember 13-án a Faluházban.
A közönség a Faluház előtt várta a rendezvény kezdetét, amikor a Sprint együttes Postakocsi című közismert slárerének hangjaira lóháton vágtatva egy korhű ruhába öltözött lovas kézbesítő érkezett a helyszínre. Miután leszállt a lóról, Somogyi Lajos polgármesterhez sietett, és átadott neki egy nagyméretű bortékot. A polgármester a borítékból kivéve felmutatta a közönségnek, majd fel is olvasta a „küldeményt”, ami egy emléklap volt a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítványtól abból az alkalomból, hogy a nagyközség megünnepli postája megnyitásának százéves évfordulóját.
Fotók: hiros.hu
Ezt követően a Faluház emeleti galériáján postatörténeti megemlékezésre és kiállításmegnyitóra került sor. Ünnepi köszöntőt mondott Somogyi Lajos, Ballószög polgármestere, valamint Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Területi Igazgatóságának igazgatója. Az ünnepséget ballószögi kisiskolások hangulatos műsorszámai gazdagították.
A Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány által készített kiállítást – az egyetemes és magyar postatörténet érdekességeit kiemelve – Tóth László, az alapítvány kuratóriumának elnöke ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A tárlat a magyar posta történetét, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegeit és bélyegterveit tárta az érdeklődők elé. A tárlatot közel két hétig, szeptember 24-ig tekinthetik meg a nagyközség lakosai a Faluházban.
A rendezvényen dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő is jelen volt.
A rendezvény meghívója
További képek
Fotó: Lovászi József
Sajtóvisszhang
https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2024/09/100-eves-posta-balloszog-galeria-video
Ballószög posta története dióhéjban
1924 előtt nem működött posta Ballószögön. A település, a puszta és a tanyavilág Kecskemét mezőváros külterületéhez tartozott. Ha valaki levelet, csomagot akart küldeni, azt a kecskeméti postahivatalban tudta feladni. Ekkor már régen létezett Magyarországon telefon- és távírószolgáltatás, de az is a kecskeméti postán volt elérhető. A külterületi kézbesítést is ez a posta látta el, de nem járt a kézbesítő minden nap a faluba és a tanyákra.
Mindez nem elégítette ki a ballószögi gazdálkodók és a lakosság igényeit. Szükség volt helyi posta létrehozására. A Magyar Királyi Posta 1924-ben első lépésként postaügynökséget nyitott Ballószögön. Ez csak korlátozott szolgáltatást tudott nyújtani, de már helyben biztosította a küldemények feladását és az ide szóló levelek eljuttatását a címzettekhez.
A postaügynökség működéséhez először Wéber Aladár gyümölcs- és szőlőtermelő nagygazda biztosított helyiséget. Később Sándor Elek fűszerkereskedésében működött az ügynökség. A helyi postai feladatok ellátásának felelőse több mint 30 évig Sándor Elekné volt, kezdetben postaügynökként, 1944-től postamesterként, 1949-től pedig állami postahivatal-vezetőként.
Nemcsak a postahely típusa, de földrajzi neve is változott néhányszor. 1927-ben a vasútállomáshoz hasonlóan a Ballószeg nevet vette fel. 1935-ben a postaügynökséget és az állomást is átnevezték Külsőballószögre. Végül 1955-ben nyerte el a ma is érvényes Ballószög posta elnevezést.
A telefon 1934-ben jelent meg a ballószögiek életében. Erről január 19-én a Kecskeméti Közlöny számolt be „Halló itt Helvécia… Halló itt Ballószög…” címmel. Az első telefonbeszélgetést maga a közlöny szerkesztője folytatta le az újonnan bekapcsolt előfizetőkkel. Mivel a postaügynökség ekkor Sándor Elekék fűszerkereskedésében működött, a boltnak is lett telefonja. Ágasegyházával együtt így már három, Kecskeméthez tartozó tanyai körzetnek volt telefonja, ami a tanyaközpontokat összekötötte a nagyvilággal. 1943-ban már öt telefon-előfizető volt Ballószögön, mégpedig Balázs Jenőné szőlőbirtokos, Karácsonyi Gyula ny. tanár, szőlőbirtokos, Kecskeméti Mihály szőlőbirtokos, Sándor Elek fűszerkereskedő és Wéber Aladár föld- és szőlőbirtokos. A postaügynökség így távbeszélővel egyesített postahellyé lépett elő.
A postaforgalom folyamatosan növekedett. 1937-ben Ballószög térségében két „faluzó levélhordó” is munkába lépett. Az egyik Külsőballószögön, Kadafalván és Köncsögön kézbesített. A másik Helvécia postaügynökség irányításával Helvécián, valamint Belsőballószög és Matkó területén.
A postaügynökséget 1944-ben vállalkozói alapon működtetett postamesterséggé alakították át. 1949-ben viszont I. osztályba sorolt állami postahivatal lett, és átkerült a Petőfi Sándor utcába.
A postahivatal az 1940-es évektől nemcsak munkanapokon, hanem szombaton és vasárnap délelőtt is nyitva tartott, a telefonálás és táviratozás lehetőségét is biztosítva. 1971. augusztus 1-jétől eltörölték a posta vasárnapi nyitva tartását. A posta bejárata mellé a falra nyilvános segélykérő telefon került, így a lakosságnak akkor is lehetősége volt a telefonálásra, amikor a posta zárva volt. Az 1970-es évek végén a szombati nyitva tartás is megszűnt.
A hatvanas évek közepén Sándor Elekné Filus Ferencnének adta át a postahivatal vezetését. 1968-tól 1983-ig Potz Lajosné vezette a posta munkáját. Utána 1997-ig B. Tóth József állt a ballószögi posta élén, majd 2014-ig Esztergomi Anikó irányította a postahely dolgozói kollektíváját. A ballószögiek osztatlan elismerését a belső szolgálatot teljesítő dolgozók közül különösen Varga Józsefné és Szabóné Kása Irén, a kézbesítők közül pedig Tóth Sándor – aki később Ballószög Díszpolgára lett -, valamint Gömöri Ferencné odaadó munkája érdemelte ki.
Ballószög posta története bővebben
Ballószög posta 100 éves (részletesen)