Százhatvanöt éve nyílt posta Dévaványán. Erről és az azóta eltelt bő másfél évszázadról ünnepséggel és postatörténeti kiállítással emlékeztek meg a városban 2024. október 22-én, a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény épületében.
A megjelenteket – köztük dr. Smiri Sándor járási hivatalvezetőt, Valánszki Miklós Róbertet, Dévaványa polgármesterét, Szőllősi Bélát, a Magyar Posta Zrt. Kelet-Magyarországi Igazgatóságának igazgatóját, Tóth Lászlót, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnökét, továbbá a dévaványai posta egykori és jelenlegi vezetőit, dolgozóit, a Békéscsabáról, Szentesről, Szegedről és a környékbeli postákról érkezett vendégeket és helybeli érdeklődőket – Hajdu Ildikó, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője és Bartáné Szalai Mária, a dévaványai posta vezetője üdvözölte. A rendezvényen jelen volt dr. Böröcz István is, aki a 2000-es évek elején a Magyar Posta Zrt. általános vezérigazgató-helyettese volt.
A hivatalos ünnepi köszöntőt Valánszki Miklós Róbert polgármester és Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi igazgatója mondott. A Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány által összeállított posta- és bélyegtörténeti kiállítás érdekességeit Tóth László kuratóriumi elnök ajánlotta a közönség figyelmébe.
A rendezvényt az általános és művészeti iskola tanulói, a Gyöngybokrétás együttes és a Mákvirág citerazenekar hangulatos műsorszámai színesítették.
A dévaványai postai emlékekkel kiegészített kiállítás a magyar posta és a hazai bélyegkiadás történetét, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész legszebb bélyegeit és legérdekesebb bélyegterveit mutatta be. A tárlatot november 6-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Helytörténeti Gyűjtemény épületében.
Képek a rendezvényről
Fotó: Lovász Judit, Dévaványa
Sajtóvisszhang
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/posta-165-devavanya
A dévaványai posta története dióhéjban
Déva-Ványa mezővárosban 1859. július 1-jén nyitott postakiadóságot a Magyar Királyi Posta Nagyváradi Igazgatósága. Ez akkor még csak egy olyan helyiséget jelentett, ahol leveleket lehetett feladni és átvenni. Minden héten négy alkalommal – hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton – „küldöncszekér” vitte-hozta a küldeményeket Dévaványa és Gyoma között. A járat reggel 9 órakor indult Gyomára, délután 3 órakor pedig vissza.
A küldemények száma olyan gyorsan nőtt, hogy a kiadóságot decembertől postamesterséggé minősítették át, és ettől fogva naponta járt a „küldöncszerkérposta” Déva-Ványa és Gyoma között. A postamesterség a belterület mellett a környező puszták – Károly, Kérsziget, Simándsziget, Sártóköz – lakóinak szóló küldemények kézbesítését is ellátta.
1886. július 31-én a postamesteri hivatalban távíróállomást szereltek fel. A postahely hivatalos megnevezése ekkortól „postával egyesített távíróállomás” lett.
1889-ben megnyílt a Gyoma–Dévaványa–Kisújszállás vasútvonal. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy a postaanyag lovasszekér helyett vasúton jusson el Gyomára, illetve onnan Dévaványára. A szállítás így nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is volt, mint a szekérposta. A Magyar Királyi Államvasutak a sínpár mellé távíróvezetéket húzott ki, és a vasútállomáson távírdát létesített. 1891. december 1-jétől Kéthalom vasúti távírdaállomás felhatalmazást kapott állami és magántáviratok felvételére. Mindez tovább növelte a térség postai és a távközlési forgalmát. A dévaványai postamester ekkor már a belső hivatali munkát segítő kiadót is alkalmazni tudott.
A posta 1904-ben kézikapcsolású távbeszélőközpontot kapott. 1913-ban már 12 telefonelőfizető volt bekötve a postához.
Az első világháború éveiben jelentősen megemelkedett a posta küldeményforgalma a frontra küldött levelek és csomagok miatt. 1918 után az Alföld jelentős része román megszállás alá került, 1920-ban pedig a trianoni békediktátum hatására megváltoztak az országhatárok. A Nagyváradi Posta- és Távírda Igazgatóság a határon kívülre került, Dévaványa postamesterséget ezért az újonnan alakult Szegedi Postaigazgatóság irányítása alá sorolták át.
A hagyományos postaforgalom mellett a telefonelőfizetők száma is gyarapodott. 1943-ban már 37 telefon-előfizetője volt a városnak.
1949-ben a postamesterséget postahivatallá minősítették át, így vállalkozói alapon működő postából állami postahivatallá vált. Az 1950-es évek elején a postahivatalokat a dolgozók létszáma szerint I-től VI-ig osztályokba sorolták. Mivel Dévaványa postának jelentős volt a forgalma, a hivatal IV. osztályú besorolást kapott.
A postahivatal 1971. július 31-ig minden nap nyitva tartott, hétfőtől szombatig 8 és 16 óra között, vasárnap pedig 8-tól 10 óráig. 1973-ban országosan áttértek a kéthetenkénti szabadszombatra. Ez a változás megtörtént a dévaványai postán is.
1974. július 1-jén leszerelték a postahivatalban az addigi LB telefonközpontot, és nagyobb kapacitású, több telefonbekötést lehetővé tevő CB 100-as központot kapott. A szombati ügyfélszolgálatot kezdetben az LB-, majd a CB központ kezelői látták el. A CB központ hosszabbított nappali munkaidővel üzemelt. Csökkentett munkaidővel ugyan, de szombaton és vasárnap is nyitva volt a posta.
1981-ben az ország postái is áttértek a csökkentett munkarendre, előbb 42, majd 40 óra lett a heti munkaidő. Ez azt jelentette, hogy fokozatosan megszűnt a falvak postáinak szombati nyitva tartása.
1985-ben jelentős átalakítások történtek a dévaványai postahivatalnál. Megszűnt a szolgálati lakás, és új helyre került a telefonközpont. A korábbi 100-as központ helyett még nagyobb kapacitású CB 240-es központot kapott a Szegedi Postaigazgatóságtól. A bekötött telefonelőfizetők száma ekkor már akkora volt, hogy a telefonközpont folyamatos szolgálatot látott el. Ez azt jelentette, hogy éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap is 24 órában kérhetett telefonkapcsolást az, akinek volt telefonelőfizetése. Akinek nem volt, az a posta zárva tartása alatt segélykérésre a postaépület bejárata mellett elhelyezett nyilvános telefont használhatta.
Békés megyében utolsóként Dévaványán szűnt meg 1997-ben a kézi kapcsolású távbeszélő-szolgálat. Szinte ezzel egyidőben a szombati nyitva tartás is véget ért.
Postamesterek, postavezetők
Sajnos, nem sikerült hiteles dokumentumot fellelni arról, hogy személy szerint ki volt 165 évvel ezelőtt a dévaványai postakiadó, valamint az első postamester. Ennek kiderítése további kutatást igényel.
Az viszont dokumentumokkal igazolható, hogy 1873-ban már Scholcz Ferenc volt a postamester Dévaványán. A Scholcz-család egymást követően négy postamestert adott a településnek. Ennek az a magyarázata, hogy a postamesterség akkoriban vagyoni értéknek számított, és családon belül öröklődött. Így történt, hogy – bizonyíthatóan – az 1870-es évek elejétől 1907-ig a postamesterséget egymást váltva a Scholcz-család négy férfitagja, Ferenc (… 1873–1879), Frigyes 1880–1886), Ernő 1886–1902), végül pedig Dezső látta el. Scholcz Dezső 1902-1907 között vezette a postahivatalt.
1908–1947 között – 39 éven át – Izsó Mária (férjhez menetele után Bogya Andrásné) vezette a postamesterség munkáját.
Őt 1947–1949 között Havadi Béla követte, utolsó postamesterként. 1949-ben ugyanis a postamesterségeket megszüntették, és átminősítették állami postahivatallá. A postahivatal-vezető 1949-től 1977-ig, 28 éven át Csíkhelyi Endre volt.
1977–1996 között, 19 éven át Illin József irányította a dévaványai posta munkatársi kollektíváját. Őt Barta Jánosné követte a postavezetői poszton 2009-ig.
A dévaványai posta története bővebben
Szerző: Tóth László kuratóriumi elnök, Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány
A dévaványai posta 165 éves története