140 éves postáját ünnepelte Csanytelek

Csanytelek, 2022. július 9. – Csany községben 1882-ben nyílt postamesterség. A postanyitás 140. évfordulójára ünnepséggel, valamint posta- és bélyegtörténeti kiállítással emlékeztek a település lakói 2022. július 9-én, a falunapi rendezvénysorozat keretében.

Az emlékünnepséget a helyi posta és a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány (DAPTA) szervezte a Községi Önkormányzat, a csanyteleki Népház, Szentes 1. Körzeti Posta és helyi vállalkozások támogatásával.

Ünnepi köszöntőt mondott Erhard Gyula polgármester és Hidegkuti Gábor, a Magyar Posta Zrt. Kelet-Magyarországi Területi Igazgatóság csoportvezetője. A posta élén töltött évtizedeiről Megyesi Józsefné, nyugalmazott postavezető emlékezett meg.

A posta- és bélyegtörténeti kiállítást Tóth László, a DAPTA kuratóriumának elnöke mutatta be. A DAPTA tárlata a Magyar Posta és a hazai bélyegkiadás történetét, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegtervezői munkásságát mutatta be, amit a helyi posta történetével kapcsolatos emlékek egészítettek ki. A csanyteleki gyerekek a postát és a postásokat ábrázoló rajzokkal készültek az ünnepségre. A legjobb alkotásokat minikiállítás formájában tekinthette meg a közönség. Az ünnepséget színpompás virágkarneváli felvonulás követte.

 

KÉPEK

Képek forrása: Verók István, valamint Csanytelek Facebook oldala

 

SAJTÓVISSZHANG

https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2022/07/140-eves-a-csanyi-posta

https://www.delmagyar.hu/galeria/140-eves-a-posta-fotok-majzik-attila/1

Szentes TV

 

Bejegyzések Csanytelek község Facebook-oldalán

 

A CSANYTELEKI POSTA TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN

A postahivatal felállítását Csany község elöljárósága kezdeményezte 1881-ben a megyei alispáni hivatalnál (Szegváron) és a budapesti Magyar Királyi Postaigazgatóságnál.

Az alispán véleményt kért a szolgabírótól, aki  az alábbi tényekre alapozva támogatta a posta létesítését:

Csany községben a jelenlegi viszonyokat tekintetbe véve úgy az állam, mint a közösség érdekében egy királyi postahivatal felállítása illetve életbe léptetését szükségesnek véleményezem, minthogy Csanyon egy állami m. kir. dohánybeváltó hivatal van, és 1882 évi jan. 1-től egy szakasz m. kir. csendőrség fog elhelyeztetni. Csany s hozzá tartozó Fehértó és Felgyő puszták a legutóbbi népszámlálás alkalmával 2500 lelket számlált, abból 8 kereskedő, 47 kézmű iparos van, róm. kath. plébánia hivatala ott székel. Gróf Károlyi György és Alajos uraknak örök váltsági pénzt kezelő ispánja Felgyőn van. Gróf Károlyi Sándor alföldi uradalmának központi tiszttartósága pénztára 1882. január 1-től az uraság székhelye lesz. – Továbbá van engedélyezett s igen látogatott heti vásárja.” [A dokumentum eredetijét a Szentesi Levéltár őrzi.]

A posta 1882-ben nyílt meg, postamesterség formájában.

Első postamester és a posta helyszíne

Pap Ödön, a község jegyzője volt az első postamester. Kinevezését 1882. július 5-én tette közzé a M. kir. Postai Rendeletek Tára című közlöny. Abban az időszakban gyakran előfordult, hogy helyi jegyző nyerte el a postamesteri megbízást, aki a postát saját házának arra alkalmas helyiségében vagy bérleményben működtette. A postamesterség vagyoni értéknek számított, családon belül továbbvihető, illetve örökölhető volt. Pap Ödön halála után özvegy Pap Ödönné vezette a postamesterséget.

A posta épülete

A posta először Papp Ödön jegyző és postamester házában működött. Később itt épült fel a Csanyi Független Iparos és Földműves Kör épülete mozihelyiséggel, gyűlésteremmel, postával. A posta tehát a megnyitásától kezdve az 1950-es évek végéig (az Iparosköz feloszlatásáig) ugyanott volt. A helyszín ma a Petőfi utca 3. számot viseli.

Később Tóth Józsefné postamesternő Kossuth u. 7. alatti magánházába költözött a posta. Az épület idővel rossz állapotba került, tetőzete 1962-ben már beomlással fenyegetett, ezért életveszélyessé nyilvánították.

Új posta épült a Szent László u. 3. szám alatt. A postaforgalom növekedésével később ez is szűkösnek bizonyult, ezért 1978-ban átépítették, bővítették. A munkálatok idején – nyári szünet lévén – az általános iskola épületében, a portásfülkében és a folyosón látták el napi feladataikat a postások.

Postaépület az átépítés után, 1978-ban

Postaépület az átépítés után, 1978-ban

Távíró- és távbeszélő szolgálat

A postamesterséget 1899-ben kapcsolták be a telefonhálózatba, 1925-ben pedig a távíróhálózatba. 1945-ben még csupán 6 telefon-előfizetőt szolgált ki a posta, 1985-ben pedig már 32 távbeszélő-állomás volt a központba bekötve.

A postaanyag szállítása

A napi postaanyagot kezdetben Csongrád és Csanytelek között oda-vissza lovaskocsival szállította Vincze József, utána pedig Bakó János. Később menetrend szerinti MÁVAUT autóbusz hozta-vitte a küldeményeket tartalmazó zárlatot, az 1970-es évektől pedig napjainkig postai gépkocsijárat végzi a szállítást.

Kézbesítés

A házhoz kézbesítést az 1940-es években egy belterületi kézbesítő és egy „faluzó levélhordó” végezte (így nevezték akkor a külterületi kézbesítőket). A ’70-es években a kézbesítők gyakran cserélődtek. 1980 után stabilizálódott a kézbesítőgárda. Leghosszabb ideig Törköly Mihály és a neje látta el kézbesítői feladatokat. Munkájukért többször kaptak kitüntetést, elismerést.

Postavezetők névsora időrendben

Pap Ödön, özv. Pap Ödönné, Csépe Emília (férjhezmenetele után Tóth Józsefné), Dojcsák Borbála, Hantzmann Ferenc, Hantzmann Ferencné, Kerti Elvira (férjhezmenetele után dr. Ábrahám Andorné), Magdács Jánosné, Pálnok Mária Sarolta (férjhez menetele után Megyesi Józsefné), Pálnok Lenke, László Kókai Erzsébet, Nagypál Mónika.

Forrás: Megyesi Józsefné: Csanytelek posta története. In. Múltidéző 3. Tanulmányok és visszaemlékezések a dél-alföldi postaszolgálat történetéből. Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány. Szentes 2015. 271-280. old.

Letölthető innen:

 

 

271-280-Csanytelek-posta-tortenete

 

 

KIEGÉSZÍTÉS

A 140 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepség és kiállítás után kaptunk hiteles és pontos adatokat „Síróhögyi” Borda János úrtól, Csanytelek község díszpolgárától a csanyi posta első működési helyszínéről. Kutatásának eredményét megosztotta velünk, és az alábbiakban közkinccsé tesszük. Ezúton is köszönjük Borda úrnak a kutatómunkát!