Az alábbiakban dióhéjban összefoglaljuk a magyar posta történetét az államalapítástól napjainkig. A szöveget a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány 2010 tavaszán készített vándorkiállításához készítettük.
A 6 tablóból álló sorozat a posta szerteágazó, gazdag történetének csak a legfontosabb eseményeit tartalmazza, hiszen a szöveget a lehető legtömörebb formában kellett megírni. Úgy véljük, mégis érdekes lehet azok számára, akik néhány perc alatt áttekintést szeretnének kapni a magyar postaszolgálat történetéről. A szövegben – az országos történések bemutatása közben – külön kitérünk a dél-alföldi postaszolgálat történetére.
Az alábbi képre kattintva megtekintheti a teljes tablósorozatot!
(A tablók letöltődése az Ön Internet-elérésének sebességétől függ, akár 1-2 percet is igénybe vehet!)
A tablósorozat szövege
1. Az államalapítástól 1848-ig
A királyok üzeneteit és az államügyekkel összefüggő híreket udvari futárok, lovas hírnökök hozták-vitték. Külön magánfutárok szolgálták a főurakat, a városokat és az egyházi méltóságokat. A köznép vándorkereskedőkre bízta üzeneteit. A 14. századtól híres volt például a debreceni, szegedi, temesvári marhakereskedők (mészáros céhek) postaszolgálata.
A lovas levélvivő futárok mellett fokozatosan alakult ki a személy-, csomag- és pénzszállítás. Mátyás király 1464-ben a fontosabb útvonalakon kocsiposta-hálózatot állíttatott fel személy- és csomagszállításra. Ehhez a Kocs községben gyártott könnyű, gyors utazószekereket használták (a település nevéből ered a kocsi szó).
Dél-Alföld: A török hódoltság alatt a szegedi marhakereskedők különleges kiváltságokat élveztek annak fejében, hogy a nehezen járható, veszélyes, nádas, mocsaras Alföldön ők szállították a török udvar postai küldeményeit Szeged és Buda között.
1526 után, a három részre szakadt ország Habsburg uralom alatt lévő területén az osztrák udvar által kinevezett főpostamester, Taxis Mátyás szervezett új, központosított postahálózatot. Egyre több postaállomás nyílt, élükön postamesterekkel. A posta nyelve német volt, a postamesterek szintén. Erdély területén ugyanebben az időben jól működő fejedelmi postahálózat létesült. Lóháton és szekéren hordták a leveleket, csomagokat, aranyat. Az erdélyi országgyűlés 1634-ben törvénybe iktatta a levéltitok védelmét.
Rákóczi Ferenc fejedelem a kurucok ellenőrzése alatt álló országrészen jól szervezett postahálózatot hozott létre. Postája hadi és igazgatási célokat szolgált, személy- és levélszállítást is végzett, igénybe vehető volt magáncélokra is . A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg birodalom fejlett postahálózatot épített ki Magyarország területén. A posta állami közintézményként működött, a levélszállítást állami monopóliummá nyilvánították. A postaállomásokat Bécsből irányították. Mindenütt kötelező volt a német nyelv és a császári címer használata. Mária Terézia uralkodása idején, 1752-től a főbb postautakon a levélpostától független, menetrend szerint közlekedő postakocsi-járatokat vezettek be (delizsánsz). A postakocsi utasokat, pénzt és csomagokat szállított.
Dél-Alföld: A Buda-Kecskemét-Szeged postajárat 1696-ban indult Lipót császár parancsára. 1788-ban létesült a Buda-Szentes-Arad postajárat. A Halast és Mélykutat érintő postautat 1789-ben nyitották meg.
2. A szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1867)
1848-ban a független magyar kormány felállította a magyar állami („álladalmi”) postát. Klauzál Gábor miniszter elrendelte a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók és a magyar nemzeti színek használatát.
Kossuth Lajos felkérésére Than Mór festőművész postabélyeget tervezett. Kiadására a hadi események alakulása és a szabadságharc bukása miatt nem került sor, pedig ezzel hazánk ötödik lehetett volna a világon a postabélyeget bevezető országok sorában. (A világ első hivatalos, felragasztható postabélyegét 1840-ben adták ki Nagy-Britanniában, Rowland Hill ötlete alapján.)
A szabadságharc bukása után a posta ismét osztrák fennhatóság alá került. Hivatalos nyelve és alkalmazottainak többsége újra német lett.
A postaszolgálat jelentősen fejlődött. Bevezették a postabélyeget (1850), a levelek házhoz kézbesítését a városokban (1855), a nyilvános távírószolgálatot (1856), a vasúti mozgópostát (1864).
Dél-Alföld: 1849 nyarán, amikor a kormány Szegeden működött, Nátly József temesvári postaigazgatót nevezték ki országos posta-főigazgatónak. Nátly József később Újszentiván jegyzője lett. Sírja az újszentiváni temetőben található.
3. A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900)
1867. május 1-jén a magyar postaszervezet kivált az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. Gervay Mihály főpostaigazgató elrendelte a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók, bélyegzők és a koronás postakürt használatát. A magyar postabélyegeket 1871-ig még Bécsben nyomatták (Magyarországon ekkor még nem volt alkalmas nyomda). 1869-ben a magyar és az osztrák posta adta ki a világ első postai levelezőlapját. 1874-ben Gervay Mihály is aláírója volt Bernben az Egyetemes Postaegyesület alapító okiratának.
Az ipar, a kereskedelem és a technika fejlődése a magyar posta és távközlés fellendülését is magával hozta. 1881-ben Puskás Tivadar és fivére, Ferenc magán-vállalkozásban megnyitotta Budapesten az első magyar telefonközpontot. Puskás Tivadar ötlete volt az 1893-ban megvalósult telefonhírmondó, amely a rádió megjelenése előtti években óriási technikai újdonságnak számított (1925-ig működött).
Baross Gábor miniszter 1887-ben egyesítette a postát és a távírdát, 1888-ban pedig államosította és a posta szervezetébe integrálta a telefonszolgáltatást, valamint elindította az első magyar nyelvű posta- és távírdatiszti képzést. A levélhordókat, táviratkézbesítőket kerékpárral látták el. Pesten a levélgyűjtők 1900-ban motoros triciklit, 1904-ben pedig – a világon elsőként – gépkocsit kaptak a munkájukhoz. A Magyar Királyi Posta ebben az időben Európa élmezőnyébe tartozott.
Dél-Alföld: Puskás Tivadar vállalkozása 1884-ben Szegeden is megkezdte a telefonszolgáltatást. A Magyar Királyi Posta számára Csonka János, szegedi születésű mérnök tervezett motoros tricikliket, majd gépkocsikat. Az első postaautó 1904-ben készült. Ez volt a magyar autógyártás kezdete.
4. A huszadik század első felében (1900-1948)
A századforduló táján kibontakozott a falvak és tanyák postai ellátásának fejlesztése (tanyai levélgyűjtő helyek 1894-től, faluzó levélhordók 1900-tól, postaügynökök 1901-től). Tanítók, papok, falusi intézők mellékállásban végeztek postai szolgáltatást. 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött a 4751 állami postahivatal mellett. A vidéki városokban üzleteket, trafikokat bíztak meg küldeménygyűjtéssel és kezeléssel.
Dél-Alföld: 1894-ben elsőként Kecskemét környékén hoztak létre tanyai levélgyűjtő helyeket pusztai tanítók közreműködésével. 1903-ban Kecskemét határában 26, Hódmezővásárhely körül 19, Szentes környékén 7, Orosháza közelében 4, Kiskundorozsmán 1 tanyai levélgyűjtő működött.
Az első világháború alatt tábori postaszolgálatot állítottak fel. A Trianoni békeszerződés következtében a szomszédos államokhoz került a postahelyek 60 %-a és öt postaigazgatóság. 1920-ban a temesvári és a nagyváradi igazgatóság helyett Szegeden és Debrecenben létesült új postaigazgatóság. A Miskolci Postaigazgatóságot 1945-ben, illetve 1950-ben hozták létre.
Az 1920-30-as évekből főként a telefonhálózat és a rádiózás fejlődése emelhető ki. 1923-ban Csepelen üzembe helyezték az első magyar rádióadót. Ez alkalmas volt távíró- és távbeszélő üzemre is. A rádióadó 1925-ben kezdte meg a rendszeres műsorszórást.
1938-tól a visszacsatolt területeken megszervezték a magyar postaszolgálatot. A második világháború éveiben tábori postát működtettek. 1945 után óriási feladat volt a lerombolt posta- és hírközlési hálózat helyreállítása. 1948-ban államosították a postamesteri hivatalokat. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a lakihegyi rádióadó, amely az ország egész területére sugározta a Kossuth Rádió műsorát.
5. A szocializmus évtizedei (1949-1989)
1950-ben a Magyar Posta az államtól kizárólagos jogot kapott a hírlapterjesztésre. 1957-ben kezdődött a televízió- és az ultrarövid-hullámú rádióműsor-sugárzás. A postaszállítás gerince továbbra is a vasút volt. A postahivatalok és a gyűjtő-feldolgozó pontok között sok helyen menetrend szerinti autóbuszok szállították a postaanyagot. Az 1960-as években a nagy bérházakban csoportos levélszekrényeket szereltek fel. Korábban a legfelső emeletre is ajtóig vitték a kézbesítők a levelet, pénzt, hírlapot. Az 1970-es években a ritkán lakott külterületeken, tanyás vidékeken bevezették a támpontos kézbesítést.
Dél-Alföld: Az első külterületi támpontos kézbesítőjárat 1971 novemberében Kunszentmiklós külterületén indult. Korábban a tanyákhoz lovas vagy kerékpáros kézbesítők vitték a küldeményeket. Az utolsó lovas(kocsis) kézbesítő Gátér tanyavilágában még 2009-ben is kézbesített.
1973-ban bevezette a Magyar Posta az irányítószámokat. 1978-ban megkezdődött a levelek automatikus gépi feldolgozása (1978-ban Toshiba, 1990-ben NEC, 2004-ben Siemens gépsor állt üzembe). A telefonhálózatban 1972-től alkalmazták a svéd automata crossbar-központokat.
Dél-Alföld: Az első vidéki crossbar telefonközpontot 1976-ban Szegeden szerelték fel.
6. Modernizáció és megújulás (1990-)
1990. január 1-jén különvált a posta, a távközlés és a műsorszórás. Megalakult a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. A három ágazat ezt követően a kibontakozó piaci verseny feltételei között egymástól függetlenül fejlődött.
A Magyar Posta 1993-ban részvénytársasággá alakult. Korszerűsítette arculatát, irányító szervezetét, szolgáltatásait, technológiáját. Teljesen kicserélődött a postai járműpark (Barkas, Robur, IFA helyett Volkswagen, Mercedes és IVECO gépkocsik). 1993-tól a kistelepüléseken vállalkozási formában ismét megjelentek a postaügynökségek, 1996-tól pedig a postamesterek. Elektronikus levél-előállító és küldeménycsomagoló üzem létesült (1998). Tért hódított a postai szolgáltatásban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002). Korszerű levélfeldolgozó központ épült Budaörsön (2004). Megszűnt a vasúti mozgóposta, egyszerűsödött a szállítási-feldolgozási rendszer (2004). A hírlap-terjesztésben minimálisra csökkent a posta részvétele. Kiszélesedett viszont a banki és biztosítási szolgáltatások kínálata. Korszerűsödtek a logisztikai szolgáltatások (EMS gyorsszolgálat, korszerű csomagszolgáltatások). 2004 óta közel ezer kistelepülésen mobil posta biztosítja az ellátást. 2007-ben beindult a Postapartner Program: helyi vállalkozók veszik át több mint ezer kisposta üzemeltetését (2007-2010). A városi nagy posták nyitott pultossá alakulnak, és korszerű ügyfélhívó rendszert kapnak.
A Magyar Postának ma 35 ezer alkalmazottja van. Köztük 10 ezer kézbesítő gondoskodik a küldemények célba juttatásáról.
A Magyar Posta szolgáltatásminőség tekintetében 2009-ben az európai mezőny 6-7. helyén állt. Szakmai teljesítményével 2006-2009 között háromszor nyerte el a világ postáinak versenyében a „postai Oszkár-díjnak” is nevezett Word Mail Awards díjat. Márkaértékét tekintve a hazai cégek között az ötödik a rangsorban. A lakosság körében a magyar postások bizalmi mutatója 2009-ben 95 százalékos volt.
Szöveget írta és a tablósorozatot szerkesztette 2010-ben:
dr. Lovászi József
Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány