225 éve nyílt postáját ünnepelte Békéscsaba

Műsoros időutazás a Csabagyöngye Kulturális Központban

A Csabagyöngye Kulturális Központban rendezett ünnepségen elhangzott műsorvezetői szöveg (postatörténeti kronológia), vers-, ének- és táncbetétekkel:

A műsorvezető narrátor: Fábián Tamás

P1060067

1788-1832

A vármegyében 1788 előtt nem volt postaút, nem működött postaállomás, még a vármegye akkori székhelyén, Gyulán sem. Az osztrák posta korabeli postaútjai messze elkerülték ezt a vidéket, északon Nagyvárad, délen Temesvár felé.

Ennek több oka volt, pl. Csaba újratelepítése az 1720-as években indult meg, a környéken sok volt a vizes, mocsaras hely.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentős részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák földműveseket telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. Városunk ma is a magyarországi szlovákokegyik kulturális központja. Városunkban szlovák főkonzulátus működik. (Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa)

Az Evangélikus kistemplom átadása 1745-ben, az első katolikus templom 1769-ben történt.

1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette.

A XVIII. század második felében az osztrák birodalom számára fontossá vált, hogy az ország elhanyagolt vidékeit is bekapcsolja a postahálózatba. Azt akarták, hogy a központi hatalom utasításai minél gyorsabban eljussanak mindenhová, onnan pedig a jelentések a központi hivatalokhoz.

1787. július 24-én a budai Helytartótanács meghatározta, hogy új postautat létesít, amely Szentesen, Orosházán, Tótkomlóson, Battonyán át vezet Aradra, Orosházánál pedig egy oldalágat kell nyitni Csabán, Gyulán, Sarkadon át Nagyváradig.

A felsoroltak közül akkor Gyula, Csaba, Orosháza és Tótkomlós tartozott Békés vármegyéhez. Ezen a négy településen kellett a vármegyének postaállomást nyitni. Előírták a vármegyének, hogy gondoskodjon a területén átvezető útszakaszok megerősítéséről, ha szükséges, új út építéséről, hidak javításáról, gátak rendbetételéről.

A postamesteri címre a vármegyénél lehetett pályázni, de a kinevezés a Helytartótanács joga volt.

Az induláshoz szükséges feltételeket Békés vármegyében meglepően rövid idő alatt sikerült megteremteni. Leggyorsabban a postamesterek kiválasztása ment. Csabán saját tulajdonú ingatlanban, a másik három településen bérelt helyiségben rendezték be a postaállomást. Legtovább az utak alkalmassá tétele tartott. 1787. szeptember-októberében 13 békési településről 2530 ember és 546 lovasfogat dolgozott a postaút építésén.

1788 tavaszán Békés vármegyében a már említett négy településen nyílt postaállomás (Csabán, Gyulán, Orosházán és Tótkomlóson), melyből kettő az Omaszta család birtokába került. Omaszta János Tóbiás a maga részére az orosházi, Sámuel fiának pedig a csabai postaállomást váltotta meg.

Csaba első postaállomása 1788. március 1-jén nyílt meg a város határában, a Gyulai út mellett, Omaszta János Tóbiás házában. (Kb. ahol ma a Berzsenyi utca eleje van.)

Csaba első postamestere Omaszta Sámuel volt, de a postaállomás megnyitása édesapjának, Omaszta János Tóbiásnak (eredeti nevén: Masznitius János Tóbiás) köszönhető, aki fiatalemberként a felvidéki Hont vármegyéből települt Csabára. Tájékozott, tehetséges, ügyes ember volt. 1768-ban, 26 évesen a város jegyzőjévé választották.

Tudta, hogy a postamesterség tisztes jövedelmet hoz, családon belül öröklődik, komoly vagyoni értéke van. Ezért pályázott egyszerre két postamesterségre. Legidősebb fia, Sámuel ekkor még csak 16 éves volt.

A napi munkát a postaállomáson két alkalmazott: egy expeditőr és egy lovas postalegény, Kovács János végezte.

Omaszta Tóbiás 1805 decemberében elhunyt. Az orosházi postamesterséget felesége vezette tovább.

A csabai postamesterség hivatalos tulajdonosa 1787-től 1832-ben bekövetkezett haláláig Omaszta Sámuel volt.

Eközben a városban 1807 és 1824 között felépült az ország legnagyobb evangélikus temploma, a mai Kossuth téren álló Evangélikus Nagytemplom.

(1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi ligetben, egy domb alatt található.)

 

Csabai fonó (előadta: BALASSI felnőtt tánccsoport)

P1060073

P1060083

P1060093

 

1832-1927

Omaszta János Tóbiás számítása bevált, családja közel száz évig birtokolta Csabán a postamesterséget. Az Omaszta család legtöbb tagja a közigazgatás és a helyi közélet megbecsült személyiségének számított: Öt fia közül kettő lett postamester (Sámuel és Zsigmond), kettő katona (Sándor és János) és Tóbiás fia a békési csendbiztos posztot látta el.

1832-től 1842-ig Omaszta Tóbiás negyedik fia, az ügyvéd és jegyző Omaszta Zsigmond volt a postamester, aki a saját házába, a Gyulai út 17. szám alá telepítette át a postát, ami közelebb volt a városközponthoz, mint apja háza.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22.000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.

1842-től második fia, Omaszta Gusztáv vette át a postamesterséget. A csabai Casino elnöki tisztségét is többször betöltötte.

A kereskedők követelték, hogy a posta költözzön még közelebb a városközponthoz, ezért Omaszta Gusztáv a Búzapiac téren új házat építtetett.

A Csabán élő szlovákok 1848-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer nemzetőrt állítottak ki, akik Nagybecskerek határában állomásoztak, bár végül nem kerültek bevetésre. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a szabadságharchoz: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüstékszerekkel segítették a kormányt.

Omaszta Zsigmond mindhárom fia: Nándor, Gusztáv és Szilárd honvéd százados volt az 1848-49-es szabadságharcban.

Legfiatalabb gyermeke, leánya, Eleonóra Sztraka György, főszolgabíróhoz ment feleségül, akit nyugalmazása után, 1904-ben a közszolgálat terén végzett érdemei elismeréseként a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntettek ki.

Omaszta Tóbiás békési csendbiztos legfiatalabb fia, József (jegyző, majd főjegyző) vásárolta meg1854-ben a Gyulai út 5. szám alatti Steiner Jakab és Reök Sarolta (Munkácsy Lieb Mihály anyai nagynénje) által építtetett nemesi kúriát. Az Omaszta család az 1950-es évekig lakta a Steiner-Omaszta kúriát, amely 1994-től Munkácsy Emlékház.

Omaszta Gusztávval ért véget a család közel száz éves postamesteri tevékenysége. Sajnos, nincs ismeretünk arról, hogy Omaszta Gusztáv pontosan meddig volt Csaba postamestere.

1851-től Arad-Temesvár között megindult a rendszeres postakocsi forgalom.

1858-ban megindult a vasúti forgalom Szolnok és Arad között, mely Csabát is érintette.

1858. augusztus 1-jétől Szeged és Csaba között napi postakocsi forgalom indult.

1867. május 1-jén a magyar postahálózat kivált az osztrák posta szervezetéből, Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti intézmény lett.

1870-ben adták át a Fiume Szállodát. Helyén földesúri fogadó állt, amelyet ez az új épület követett. Sztraka Ernő városi főmérnök terve alapján 123.000 pengő költséggel épült föl az új vendéglő és szálloda.

Akkor készült el a Debrecen Fiume vasútvonal, amely Békéscsabát is érintette. Az új vasútvonal oly mértékben megnövelte a város jelentőségét, hogy a megnyitó ünnepségen az épületet a “Fiume” névre keresztelték.

1871-től kezdve Budapesten készülnek a magyar bélyegek.

1871-ben adták át a Városházát. Egyes források szerint a mai városháza helyén 1785-ben épült fel a nádfedeles községháza. Az épület helyén 1828-ban már az igényesebb kivitelezésű földszintes városháza állt, mely hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1853-ban vele szemben felépítették az új városházát.

A mai Városháza épületét Sztraka Ernő, békéscsabai főépítész tervezte. Az építkezést 1872 nyarának végén kezdték el. A romantikus stílusú már-már eklektikába hajló, eredetileg U alakú épület homlokzata a neves építész, Ybl Miklós munkáinak egyike.

A városháza épületét 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei alapján két keresztépülettel bővítették ki.

1872-ben megnyílt önálló postaként a 2. számú posta, a MÁV-pályaudvar új épületszárnyában, ahol jelenleg is működik.

1879. március 8-án nyitotta meg kapuit a Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza.

Békéscsabán 1840 óta rendeznek színielőadásokat, kezdetben vándortársulatok léptek fel itt, a község erre alkalmas termeiben. A mai állandó színházépületet – amit akkor „Vigardának”, vagy „Vigadónak” neveztek – közadakozásból építtették a csabaiak, Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával. Az akkori színházterem összesen 600 férőhelyes volt, az állóhelyeket is beleértve.

1881-ben Budapesten Puskás Tivadar megnyitotta az első hazai telefonközpontot. Csabán1895. február 23-án adták át az első telefonközpontot, kilenc előfizetővel..

1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize.

1886. január 1-jén megkezdte működését a Magyar Királyi Postatakarékpénztár.

1886-ban fiókposta nyílt Jamina-Erzsébethely városrészben az Orosházi út 33. szám alatt. Első postamestere Droppa Gyula.

1887-ben Baross Gábor miniszter előbb a távíróhivatalokat, majd 1888-ban a kezdetben magánvállalkozásként működő telefonszolgáltatást is beolvasztotta a Magyar Királyi Posta szervezetébe.

1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett tetőzött). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.

1890. április 1-jén a város tulajdonába került a színház épülete, városi színház lett.

A 19. században még igen sok szőlő termett a város körül, Stark Adolf itt tenyésztette ki a későbbi világhíres Csabagyöngye fajtát.

Amikor 1899-ben összeült a Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése, Békéscsabán a múzeumi eszmének már több évtizedes múltja volt. A tudós evangélikus lelkészt, Haan Lajos történetírót szenvedélyesen érdekelte szűkebb hazája múltja és számottevő, túlnyomórészt érméket és régészeti anyagot tartalmazó gyűjteménye volt. Már az 1860-as években foglalkozott egy helyi múzeum létrehozásának gondolatával. A csabai múzeum alapításához a gazdasági-társadalmi feltételek a 19. század végére értek meg. A kezdeményezés érdeme Varságh Béla gyógyszertár-tulajdonosé volt. Az általa 1899. július 1-jére összehívott értekezleten határozták el a Múzeum-Egyesület felállítását.

1904-ben a világon elsőként Budapesten használtak benzinmotoros autómobilt a postaanyag városon belüli szállítására.

1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, korszerűsítették a színházat. Az ünnepélyes megnyitó 1913.november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt alakítottak ki. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, valamint korszerűsítették a világítást és bevezették a gázfűtést.

A Múzeum-Egyesület létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A múzeum–könyvtár–műterem–közművelődés négyes funkcióját ellátó intézmény számára készült épületet1914-ben avatták fel. Ma is ez az épület ad otthont a múzeumnak, amely 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. 1914-től városi múzeumként működött, 1950-től állami kezelésbe került, 1962-től a Békés megyei múzeumi szervezet központja, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának megyei feladatokat ellátó intézménye.

Az 1920-as években a személyszállítás és a levelek továbbítása mellett a posta megkezdte a rádiós műsorszórást, majd a televízió is bekerült a szolgáltatási körbe.

A Magyar Rádió 1925. december 1-jén kezdte meg működését.

Sajnos 1945-ig nagyon hiányosak a források. A levéltári dokumentumoknak, a postai évkönyveknek és szaknaptáraknak csak egy része maradt fent. A töredékek alapján az alábbi postamesterek nevét ismerjük:

? – 1891 – ? Róth Márton

? – 1895 – 1910-es évek – ? Balogh József, az első telefonközpont átadásakor Ő volt a vezető.

? – 1920 – ? Lénárt József (1922-ben Szarvason postavezető)

?- 1920? – 1933? Kovács Károly, Ő volt a vezető a Postapalota építése idején.

1927-ben átadták a Szent István tér 1. szám alatti postapalotát.

 

Reményik Sándor: A postás (előadta: Krizsán Orsolya postásgyermek)

P1060100

 

1927-1950

1928. március 24-én üzembe helyezték a megújult telefonközpontot, az Ericson cég CB-rendszerű új kapcsolóközpontját.

1933-ban állították rendszerbe a vidéki közvetítő rádióállomásokat.

Sajnos, 1945-ig nagyon hiányosak a források. A levéltári dokumentumoknak, a postai évkönyveknek és szaknaptáraknak csak egy része maradt fent.

A töredékek alapján az alábbi postamesterek nevét ismerjük:

1933-1937/1938 (?)  Dr. Barabás Jenő, aki 1935 és 1937 között Békéscsaba 2. postát is vezette.

1935-ben a jaminai posta elköltözött az Orosházi út 41. szám alá.

1936-ban postaügynökség nyílt Mezőmegyeren Csicsely Jánosné postaügynök házában a Hadnagy utcában.

1938-1939 Dr. Csepi Lajos, az 1. és a 2. számú postákat vezette.

1940-1947 Török Miklós, az 1. és a 2. számú postákat vezette.

1946-ban a jaminai posta elköltözött a Rákóczi Ferenc út 53. szám alá.

1947. július 31.- 1949. március 5. Zarándy Ferenc

1948-ban gépi kapcsolású automata telefonközpont létesült a Szent István téri Postapalota első emeletén.

1948-ban államosították a bankokat, a Postatakarékpénztár 1949. február 28-án megszűnt.

 

Társastánc (előadta: Kőműves Orsolya, Kőműves Miklós, postáscsalád gyermekei)

 P1060105

 

1950-1979

1950-ben megszűnt a postamesteri rendszer, a posta megkapta a teljes hazai hírlapterjesztés feladatát.

1950-ben nyitottak postát Gerlán, a Községi Tanács épületében. Első vezetője Vozár Erzsébet.

Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították.

A várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, és a lélekszám növekedéséből származó lakáshiányt döntően a paneles építéssel oldották meg. A hatvanas évektől kezdődően megindult a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezen kívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a Mezőgép. A hetvenes években épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy tárháza. A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott

A színház épületében lévő Vigadó a város kulturális életében kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök, és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget. A második világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban pecsételődött meg a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ideiglenesen ide, de az épületre nem vigyáztak, így az két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, majd később próbateremnek használták.

A színháznak 1954 óta van állandó társulata, melynek első igazgatója Daniss Győző volt.

Ezután az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített. 2012. január 1-je óta a színház átkerült Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, neve Békéscsabai Jókai Színház lett. Igazgatója (2007 júniusától) Fekete Péter.

Az 1. számú posta vezetői:

1949. március 5.- 1951. február 8. Dr. Koncz Sándor

1951. február 8.- 1951. május 30. Libor József

1951. május 30.- 1955? Czeglédi Józsefné

A gerlai posta az 1951-1955 közötti időszakban átköltözött Wenkheim gróf egykori kertészének házába, ahol jelenleg is működik.

1955?- 1971. április 1. Ferro Borbála az 1. sz. posta vezetője

1969-ben új épületbe, a Hadnagy utca 6. szám alá költözött a mezőmegyeri posta.

1971. április 1.- 1979. szeptember 10. Sándor János a főposta vezetője

1973-ban csatolták Mezőmegyert Békéscsabához.

1975-ben posta nyílt a mai épületében, a Kazinczy út 14-16. szám alatt. (4. sz. posta) Első vezetője: Seres Sándorné.

1979. szeptember 10.- 1996. április 26. Szántó István a főposta vezetője

1979-ben 44 hírlapkézbesítő járás, 10 távirat-kézbesítő, 28 egyesített kézbesítő és 12 külterületi kézbesítő körzet volt a városban.

1979. november 4-én a főposta elköltözött a Szabadság tér 1-3. szám alá. Az alsó két szinten kapott helyet a postahivatal.

 

Emlékezés (részlet a Macskák c. musical-ből) (előadta: Hajtmann Ildikó)

P1060118

 

1979-1996

 Az automatizált (Crossbar) távbeszélő gócközpont átadására 1983-ban került sor 14.300 állomással.

1984-ben csatolták Gerlát Békéscsabához.

Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat. Ez elsősorban az egykori KGST-országok túlfejlesztett kapacitása miatt történhetett, amely a piaci körülmények között életképtelennek bizonyult.

1990. január 1-én szétvált a postai szolgáltatás, a távközlés és a rádió-televízió műsorszórás. A Magyar Postából három önálló cég lett: Magyar Posta Vállalat, Magyar Távközlési Vállalat és Magyar Műsorszóró Vállalat.

A 90-es években a Magyar Posta megkezdte a fokozatosan kibontakozó versenyre való felkészülést. Részvénytársasággá alakult, minden területét korszerűsítette.

Az 1990-es évektől foglalkozik a Magyar Posta biztosításközvetítéssel is.

Békés megyében előbb a MATÁV Rt, majd 1996-tól a Hungarotel Rt. vette át, napjainkban az Invitel Távközlési Zrt. végzi a vezetékes telefonszolgáltatást.

1991. szeptember 2-án adták át a (Lencsési) József Attila lakótelep postáját a Féja Géza tér 2. szám alatt. (5. sz. posta) Első vezetője: Suskóné Rózsa Erzsébet.

1994-ben elkészült a jaminai posta jelenlegi épülete a Kolozsvári utca 24/2. szám alatt. (3. sz. posta)

1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét eredeti pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.

BALASSI táncegyüttes Hétpróbás gyermek-tánccsoportjának bemutatója:

P1060127

P1060131

P1060135

1996-tól napjainkig

1996. április 27-től jelenleg is Illin József vezeti az 1. számú postát.

A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80.000 m² bruttó alapterülettel. Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülő út, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, és átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, két tere, új épületbe költözött az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium. A 2000-es évek végén is nagy beruházások zajlottak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet telepített az egykori Jaminai Téglagyár területén.

2001. november 22-én nyílt meg a posta a Csaba Center üzletházban, az Andrássy út 37-43. szám alatt.

2001. november 23-án nyílt posta a Szarvasi út 68. szám alatt Tesco bevásárlóközpontban. Így 2001 óta kilenc posta működik a megyeszékhelyen.

2002. július 1-jétől megszűnt a rádió- és televízió díj.

2003. január 7-ével az integrált postahálózatba kapcsolták Békéscsaba 1. számú postát.

2004-ben kezdte meg működését Budaörsön a Magyar Posta Országos Logisztikai Központja automata levélfeldolgozó gépsorokkal. Egyidejűleg a posta áttért a teljes körű közúti szállításra. (Megszűnt a vasúti szállítás.)

2004. június 1-jétől Csabaszabadiban és Pusztaottlakán bevezették a mobilposta szolgáltatást, amit az 1. számú posta lát el.

2005. január 11-étől a főposta a Munkácsy utca 6-8. szám alatt üzemel. (1. sz. posta)

2012-ben minden városi felvevő posta kapcsolódott az integrált postai hálózatba.

A békéscsabai posták jelenlegi vezetői:

  1. számú posta: Illin József
  2. számú posta: Kozma Erzsébet
  3. számú posta: Bohusné Rajtár Mónika
  4. számú posta: Drahó Éva
  5. számú posta: Bánfi Jánosné

Csaba Center posta: Germánné Tengely Tímea

Tesco posta: Czirle Éva Anna

Mezőmegyer: postapartner üzemelteti

Gerla: postapartner üzemelteti

 

Azért vannak a jó barátok (előadta: Hajtmann Ildikó)

Zorán: Kell ott fenn egy ország (előadta: Hajtmann Ildikó)

P1060060

 Varró Dániel: Miért üres a postaláda mostanában?

(előadták: Győri Virág, Diós Bogi, Lischka Áron, Lischka Ági, Mátyás Petra, Szekeres Bogi, Kovács Kíra postásgyermekek)

P1060119

 

Az élet szép, az élet minden(előadta: Hajtmann Ildikó)

P1060118

 

« Vissza1 ... 34 5